Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 6. szám - Tállyai István: Gyermekkutatás és személyi lapok
132 Nagy bölcselőnk, Böhm Károly, a szeretetről írva, megemlíti,, hogy a gyermeki lélek egyik fogyatékossága a tulajdonképpeni szeretet hiánya. így a kis gyermek szeretete az ösztönöktől függ; az ösztönök élvezete. Az ösztönök objektív kielégedésébe ezen gyanútlan belemerülés teszi a gyermeki szeretetet oly megindítóvá. Négy éves korban a gyermek a tárgyak jelentését kezdi kapcsolni. A legönkényesebb kapcsolatokat létesíti, aminek tanúbizonysága azon áhitat, amellyel fantáziája a mesék honába szeret vándorolgatni. Miért is ■— mint Bőhm mondja —. a gyermeki lélek teljes félreértésére vall, ha minél előbb akarjuk a reális világba bevezetni. Tizennégy éves korban feltalálja a dolgok jelentését, bíráló álláspontot kezd elfoglalni. A serdülés kora azután rajongó epedéssel tölti el a fiatal lélek öntudatát s alter ego keresésére indítja. A személyi ideálok mellett a dolgok örök önjelentése is kezd kidomborodni már s ezzel a tudomány és művészet boldogító szeretete, amelyekért fáradni dicsőségnek, szenvedni martírszerű kéjnek tekinti a romlatlan ifjú. Említsük még meg Lay „Experimentelle Pedagogik”-ja alapján a kísérleti pedagógia egynéhány érdekes adatát. Lay is az értékelmélet alapján áll. Szerinte a gyermek reflexei és ösztönei, amelyek különösen a játékban jutnak kifejezésre, a nevelés által úgy alakítandók, hogy a logika, etika és esztétika normáinak megfeleljenek. Lay szerint fontos a gyermek veleszületett adottságainak tanulmányozása s mint érdekes adatot említi, hogy a berlini tanulóifjúság 18%-a szenvedett örökölt terheltségben, közülük 29°/o-ának szülei iszákosak voltak; 42 gyermek volt angolkóros. A kísérleti pedagógia igazolja, hogy a tanuló szellemi energiáját az időjárás is befolyásolja. A felfogásképesség azután a legnagyobb d. e. a második és harmadik óra után. Azután csökken. Befolyással van a tanuló szellemi munka- képességére társadalmi állása és környezete. Jobb körök gyermekeinek felfogóképessége rendesen jobb. Az érzékek használata is fejlődés eredménye. Az érzékelési képesség foka nem minden gyermeknél egyforma; ezekre s így a látásra is, nevelni kell. Vonalak, lap- és testformák szemlélése nem mindig csak látással történik, hanem azt gyakran a mozgás is kíséri. A kézzel a gyermek a formát utánahúzza, ami a felfogást megkönnyíti. A színérzék sem egyforma és a színek pontos megkülönböztetése gyakran a nevelés eredménye. Az emlékezet fejlődése is különböző. A hallott tárgyak megtartása gyors és erős fejlődésnek indul 14 éves korig, utána a fejlődés lassúbb, 9 éves korig erősebb a hallási emlékképek megtartása, később a látási képeké. Az a felfogás nem állja meg a helyét, hogy a tananyag megtartása könnyebb, ha egyidejűleg sokféle módon érzékeltetjük, mert a figyelem szétágazik. Az emlékezet érzelmi- és kedélyállapotok iránt, továbbá hallási- és tapintási jelenségekkel szemben kb. a 10. évben lesz fogékonnyá. Ezzel függ össze, hogy kisebb gyermekeknek többet kell ismételni, viszont emlékező képességük tartósabb és hívebb. A költemény megtartása az elemi iskola 8. osztálya s a középiskola 4. osztálya után nem oly biztos, mint az alsóbb osztályokban. Köztudamású, hogy a tanulást illetőleg vannak látási, hallási, továbbá mozgási típusok (száj- és kézmozdulatok), végre vegyes típusok. Ezt a tanításnál is szem előtt kell tartanunk.
