Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 5. szám - Hajas Béla: Az igazgató eszményi képe a nevelő iskolában
110 szeme megakad minden növendéken. Tekintete megnyugszik a rendes ifjún, fenyegetőleg pillant, ha rendetlenséget lát. A növendék mindig magán érzi az igazgató szemét. Néha a lakásán is találkozik vele, mert az igazgató kérlelhetetlen kötelességtudása oda is elér. Ilyenkor, de máskor is, még panaszait, gyötrő kétségeit is szóvá teheti, mert az igazgató ilyenkor az orvos és lelki atya feladatát is betölti. Az iskola belső rendje és tisztasága, a növendékek rend- szeretete, tisztasága, jó egészsége, illedelmes viselkedése, mind, mind féltő gondoskodása tárgyát képezi. Szükség esetén az orvost, a diáktartót, sőt magukat a szülőket is mozgósítja a gyermek érdekében. Az igazgatónak egyik legnehezebb, de legszebb munkája a tanítási órák látogatása. Gyakorlott tanároké élvezetet jelent, mert a kiváló tanári egyéniség tanulmányozása gyönyörűséges élmény. Kezdő tanárnál azonban komoly munka, mert az órának minden egyes mozzanatára ügyelnie kell, hogy a netán felmerülő hibákat az óra után baráti szeretettel meg tudja beszélni. Mindannak, amit az igazgató tapasztalás és elmélkedés útján elsajátított, ekkor veszi legtöbb hasznát. Az óra megfigyelése egész embert kíván, ha tanácsadó akar lenni. Már pedig a kezdő tanárt támogatni kell mindaddig, amíg meg nem tud állni a maga lábán. A gyermeki lélek alakítása nem könnyű mesterség: oda finom érzék, tanultság, türelem és szeretet kell. Az új tanárt a bemutatástól kezdődőleg állandóan atyai szeretettel és gondossággal kell figyelni, hogy kiválóságai kifejlődjenek, esetleges gyarlóságai eltűnjenek. A kezdő tanárt, mint embert is tanulmányozni kell, mert mint ilyennek is meg kell állania a helyét. Magam is hálás vagyok azért a sok-sok élményért, melyet a budapesti gyakorló főgimnáziumból magammal hoztam. Hálás kegyelettel és tisztelettel gondolok azokra a nagy részt már elhunyt, részben még élő vezetőtanárokra, akiknek óráit sűrűn látogattam. Egykori elméleti oktatómra, aki arra fi- gyelmeztetet bennünket, hogy törekedjünk határozott nevglés- és tanítási elvekre, mert. ezek akkor is támogatni fognak bennünket, ha változnak az idők. Ezek segítenek megérteni új szellem közeledését. Nem engednek bennünket elmaradnai, hanem az idővel haladásra ösztönöznek. Oly keretek ezek, melyekbe minden fejlődés belefér. Negyven év távolából is hallom ezeket a bölcs tanácsokat. Ezek az elvek azt is megkövetelik, hogy a Bibliából, továbbá az ó- és újkor nagy mestereitől állandóan törekedjünk tanulni. Ez a körülmény már arra is utal, hogy az igazgató a pedagógiai irodalmat is törekszik megismerni. A pedagógia a legújabb időben különösen nagy fejlődést mutat. A lélektan, a szociológiai, orvosi és egyéb tudományok gyarapodása új keretet nyit a pedagógiának. Az igazgató iparkodik ezzel a fejlődéssel lépést tartani s azt, ami hasznos, a gyakorlatban érvényesíteni. . . Talán felesleges is hangoztatnom azt az igazságot, hogy minél több oldalú az igazgató ismeretköre, annál sikeresebben tud munkálkodni. Az iskolában mindenféle tudomány hasznosítható. Az igazgató gazdag nyelvismeret mellett a középiskola minden tárgyára kellő figyelmet fordít s készültségével a középiskola. egész tanulmányi anyagát felöleli. Hadd utaljak itt Jókai: „És mégis:
