Evangélikus Népiskola, 1941
1941 / 5. szám - Dr. Garai József: A gyermekhibák újabb magyarázata
107 A szeretet javítóerejét mindenek fölé kell helyeznünk. A gyermek és a felnőttek küzdelmében igyekezzünk inkább a gyermek álláspontja felé közeledni. Ha a helyzet olyan, hogy a felnőttnek kell igazat adnunk, akkor is szeretettel, megértéssel közöljük ezt a gyermekkel, ne legyünk vele szemben gorombák. Legyünk résen nagyon, különösen akkor, ha a gyermek valamilyen munka elvégzése közben a türelmét kezdi elveszíteni. Ekkor szeretettel, megértéssel álljunk mellé. Ez nem azt jelenti, hogy helyette elvégezzük a feladatot, hanem jelenti azt, hogy útmutatást adunk neki. Különösen ily esetben szokták a felnőttek türelmüket elveszíteni és ekkor nem kell csodálkoznunk azon, hogy ha a gyermek is türelmetlen lesz. Türelmetlenség a legjobb eszköz arra, hogy másokat is türelmetlenségre szoktassunk. g) Őrizzük meg tárgyilagosságunkat és tárgyasságunkat minden körülmények között. Saját érdekünket, ízlésünket ne erőszakoljuk rá a gyermekre A realitás azt kívánja és azt jelenti, hogy ne hazudjunk és ne titkolódzunk a gyermek előtt. h) A hibát igyekezzünk magunkban és ne a gyermekben keresni. Ne legyünk önzők és éljük bele magunkat mindig a gyermek lelki világába. Lássuk be azt, hogy másnak, így a gyermeknek is meg lehet a maga álláspontja és nem feltétlenül a mi álláspontunk a helyes. Az individuális pszichológia a gyermeki hibát úgy fogja fel, hogy a gyermek a környezetének, tapasztalatának áldozata és a hiba t. képpen az általunk elkövetett nevelési hibák következményei. i) Végül ne veszítsük el a gyermekbe vetett bizodalmunkat. Ez magában foglalja azt is, hogy a nevelés, a gyermeki hibák javítása bizonyos fokú optimizmust kíván. A felsorolt elvek gondolatkeltők, alkalmasak arra is, hogy a gyermeki hibák nevelési kezelésére alkalmazzuk őket. Az úiabb nevelési eljárásoknak pedig igen sok tekintetben megfelelnek. Ezen elvek részletes fejtegetésével e helyen nem foglalkozhatunk, ha megemlítésükkel, alkalmazásukkal sikerült a figyelmet rájuk irányítani, akkor célunkat elértük. Az individuális pszichológiai felfogásnak a gyermeki hibák értelmezése és kiküszöbölésére adott magyarázatának részletesebb kritikai értelmezéséről is lehetne még itt beszélni. A problémát azonban alapjaiban megadtuk és itt ismételten rámutatunk arra, hogy elsősorban az individuumnak, az egyénnek cselekedetei célját kell megismernünk, feltárnunk és így az egyén lelki életéhez közelebb jutnunk. E megismerést, föltárást követheti azután a nevelési eljárás, melynek főbb irányelveit megadtuk. Hangsúlyozzuk, hogy csak a főbbeket, mert éppen a részletekben való eltérés különbözteti meg egymástól az új iskolákat és az individuálpszichológia művelőit. Az alapokban, azonban, mint láttuk, megegyeznek. Nemcsak önmaga, hanem a tanítói közösség szociális és gazdasági érdekeit is szolgálja az, aki belép az Eötvös-Alap Önsegélyző és Családjóléti Osztályába !
