Evangélikus Népiskola, 1941

1941 / 4. szám - Egyesületi élet – hivatalos rész

nők, Ferenczy József és Geréb Nándor alelnök, Egedy István főv. igazgató és még sokan a tanügyi közélet vezető féríiai közül.

Eljött a VII. kér. áll. tanítónőképző intézet növendékserege Molnár Oszkár tanítóképző int. főigazgató vezetésével, továbbá az I. kér. áll. tanítóképző int. V. évfolyama Tanai Antal tanár vezetésével. Jelen volt az Eötvös-alap elnöksége teljes számmal.

Háros Antal elnök megnyitója után dr. Kemenes Illés tankerületi kir. igazgató mondotta el ünnepi beszédét. Előadásában feltárta Eötvösnek műveiben rejtőző istenadta pedagógus lelkét és nagy gondolatait iránymutató fáklyafényként állította a jobb és szebb jövőt építő tanítóság elé. Előadásának poétikus szépségét és gazdag tartalmát percekig tartó ünnepléssel köszönte meg a hálás hallgatóság.

Az ünnepély bensőséges hangulatát nagyban emelte Eötvös: ..Szeretném én . ..“ című költeménye, melyet Daczó Jolán leánylíceumi II. o. növendék szavalt el mély átérzéssel. Az ünnepélyességet teljessé tették a VII. kér. áll. tanítónőképző intézet énekkarának művészi színvonalon előadott énekszámai. A szavaló és az énekkar tökéletes szereplését hosszantartó tapssal jutalmazta meg a hallgatóság.

A „Vasmegyei tanító-egylet“ megalakulása.

Könyvtárrendezés közben kezembe akadt a Néptanítók Lapjának első évfolyama (1868). Nem a kíváncsiság, hanem inkább a felfedező izgalma fogott el, amikor a kékborítású, félkeménykötésű könyvet átlapoztam. Sok érdekes dolog olvasható benne. Népoktatásunk alaptörvénye, a 38. t.-c., annak képviselőházi vitája, a királyi jóváhagyásról és a kihirdetésről szóló tudósítás.

Ez az évfolyam élénken elénktárja azt a mozgalmas életet, melyet báró Eötvös József kultuszminiszter állított tapra, és hevített, hogy az egy folyton égő és fokozódó szent üggyé, a magyar népi kultúra ügyévé vált.

Egy tudósításban arról olvashatunk, hogy a miniszter bizottságot hívott össze a tankönyvek szerkesztésének megbeszélésére. Ennek tagja volt Pálfy József tanítóképző-intézeti igazgató is.

Több felhívás, köztük az első, a miniszteré, tanítóegyesületek megalakítására szólítja fel a pedagógusokat. A legfelsőbb helyről történő felhívásnak eleget is tett a tanítóság. Sorra érkeznek az egyesületek megalakításáról szóló jelentések.

A vasmegyei tanítóegylet 1868 november 18-án alakult meg Felső-Lövőn. Jegyzőkönyvét Schmidt Gyula titkár, reálgimnáziumi tanár küldi be a N. L.-nak. A jegyzőkönyv a száraz tények felsorolása mellett sem hallgathatja el azt a nagy örömet, mely a megalakuláskor a jelenlevőket eltölti. „Szívünk óhaja valahára teljesült. Megalakult a vasmegyei tanítóegylet.“ Azután röviden elmondja az előzményeket.

Két fontos dolgot tudunk meg a jegyzőkönyvből. Egyik az, hogy az egyesület általános jellegű, mert az alapszabályok szerint „az egylet felekezet nélküli, és minden tanítót, nevelőt és nevelést előmozdító férfit valláskülönbség nélkül befogad“. A másik, amit megtudunk, hogy evang. férfiak hívták életre. Elnöke az ev. tanító91