Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 1. szám - Műhelyünkről - Itzés Mihály: Néhány szó a bibliaolvasásról és bibliaismertetésről
lehetséges —, mert egytanítós nyolcosztályos népiskola, ha hátrafelé menést talán nem is jelent, de a falu szempontjából semmiképpen sem hasznot jelentő megoldás. A tanítóság részéről pedig szükséges a nyolcosztályos iskola kérdésének figyelemmel kísérése, hogy észrevételeit, javaslatait a magyar népoktatásügy jövője érdekében idejében megtehesse. MŰHCLYUNKBŐL Rovatvezető : Kuszák István soproni gyakorlóiskolai tanító. Néhány szó a bibliaolvasásról és bibliaismertetésről. © Nem vállalkozom arra, hogy a kérdésnek rendszeres pedagógiai és módszertani megoldását adjam. . De bizonyára nem lesz érdektelen dolog, ha a kérdés theológiai részére és ezzel kapcsolatosan bizonyos gyakorlati lehetőségekre mutatok reá. * A theológiai szemponttól nem szabad idegenkednünk, mert ez a lényege az egész biblia-kérdésnek. Nincsen értelme a bibliaolvasásnak és bibliaismertetésnek keresztyén szempontból, ha nem ez dominál benne. Nincsen és nem lehet az a kínálkozó gyakorlati lehetőség, ami elvethetné ezt a szempontot. Nagyon könnyen éppen ennek a szempontnak elvetésével elvetjük a sulykot is, amikor a Bibliát olvastatjuk és ismertetjük. Bár igaz az, hogy minden különösebb theológiai szempont nélkül Isten csodálatos üzeneteket tolmácsoltatott már a Szentírás révén olyan emberek számára, akik nem olvastak mást, mint csak magát a Szentírást. De ezek tanulmány nélkül is mindjárt a Biblia theológiai oldalát ragadták meg az által, hogy az Isten megragadta őket. Pedagógus ember, mégha lelkész is nem számíthat azonban arra, hogy Isten minden gyermeket ilyen csodálatos módon fog megragadni. Viszont azt tudnunk kell tapasztalatból, hogy a Szentírás csak azért való olvasásra, hogy vele eleget tegyünk bizonyos vallásos kötelességnek, nagyon könnyen érdemszerző jócselekedetté teszi .bibliaolvasásunkat és nagyon könnyen eltévesztjük szem elől Isten igéjének elsőrendű üzenetét. Ezért legalább meg kell tanulnunk és meg kell tanítanunk, hogy csak Istentől, onnan felülről származhat új igaz keresztyén élet. Ha a theológiai szempontot félretesszük, akkor nagyon köny- nyen a történeti szempont kerül előtérbe. Ez nemcsak abban mutatkozik, hogy a Bibliát egyszerűen történeti sorrendben tárgyaljuk, hanem főként abban, hogy a Biblia történeti személyei életében jelentkező isteni üzenetet is a régmúlt eseményei közé raktározzuk. Jézus Krisztus személye valóságos történeti személy, de nagy baj lenne, ha bibliaolvasásunk során oda jutnánk, hogy Ö nem más, mint a történelem menetében valami tökéletesebb emberi és vallástörténeti személyiség.
