Evangélikus Népiskola, 1940
1940 / 10. szám - Megjegyzések - Dr. Schlitt Gyula alesperes körlevele
257 MEGJEGYZÉSEK Dr. Schlitt Gyula alesperes körlevele. Dr. Schlitt Gyula, majosi lelkész, a Tolna—Baranya Somogyi ev. egyházmegye tanügyi esperese hivatalának átvétele alkalmából a tanév elején a következő körlevelet intézte az egyházmegye tanítóságához: Tanító Testvérem! Köszöntlek az új tanév kezdetén. Köszöntlek, mikor munkába lépsz. Köszöntlek, mikor 'drága evangélikus gyermekeink lelke felett tíz hónapra átveszed a korlátlan uralmat. Iskolád birodalom s Te uralkodsz benne. Te vagy e birodalom törvénye. Te parancsolsz, Te vezetsz itt. Uralkodsz. S a lelkek birodalmában uralkodni nagy feladat. A legnagyobb! S ennek a legnagyobb feladatnak Te vagy a hordozója. Egyszerű néptanító, Te! Egy nemzetnek vérző sorsát hordozod. A Te tantermedben alakulnak a lehetőségek, hogy ez a vérző seb a nemzet testén egyszer végleg begyógyuljon. Ott a Te kopott dobogód előtt dől el, lesz-e még egyszer történelmi Magyarország, vagy nem. Ott teremtődik az anyag, melyből a jövő épül. Neked kell gránittá edzeni a kis magyarok lelkét, hogy tudjanak tűrni, hogy tudjanak dolgozni s ha kell áldozni vagyont, vért azért a nagy »Mienkért«, melynek csak némi visszahulló részecskéje is tomboló örömmámorba borítja a könnyre ítélt magyart. Reád néz az országnak minden reménye, legszentebb eszméi. Te reád, Testvérem. Tőled várja az erők összegyűjtését, kifejlesztését, munkába állítását a jövendő nagy történések elindításához. A Te tantermed a jövő tápláló forrása. Innen ömlik az erő, a hatalom, mely vágyainkat, álmainkat fogja megvalósítani. A jövő sorsa van a kezedben, Tanító Testvérem, s nagyrészt Te futtatod célba a nemzet életalakulását. Nagy feladat. Kell, hogy büszke önérzet duzzassza véred a roppant feladat láttán. A nagy feladat vállalása pedig megbecsülést követel részedre. Jogod van hozzá. A végrehajtás azonban Testvérem, munkát követel. Roppant munkát. Maga a feladat, legyen bármily fenséges, csak üres követelés. Tartalmat a munka ad neki. A fáradhatatlan, örök munka. E nélkül a ránkbízott feladat üreges szemű csontváz, mely néma vággyal és mozdulatlanul bámul a jövőbe. A munka adja reánk a húst, adja beléje a vért, a lelket s ad neki mozgást, életet. A munka teremt. S a legszebb munkának Te állsz szolgálatában. A gyermek- nevelés munkája szent s teljes odaadást követel Tőled. Ez a Te munkád »Feltétlen«. Ez annyit jelent, ennél nincs alku, nincs ráérős. Ha ennél a munkánál elkövettél egy hibát, nem lehet helyrehozni. Ha elkönnyelműsködtél egy évet, az elveszett. Elveszett neked, elveszett a gyermeknek, elveszett a nemzetnek. Egy elhibázott aktát ki lehet javítani. Az íróasztal mögött megbújó tétlenségben halmozódó restanciákat lehet pótolni, de az elnevelt gyermekélet elveszett. Elveszett örökre s Téged vádol. Egy egész nem
