Evangélikus Népiskola, 1940

1940 / 5. szám - Műhelyünkből - Kuszák István: Az I-II. osztály vallástani anyagának feldolgozása

135 hitt beszélgetés alakjában. Kiindulásul szolgálhat pl. mindjárt a tanévnyitó istentisztelet, melyre elvezettük növendékeinKet. az erről folytatott beszélgetés kapcsán a kövekező gondolatok kerül­hetnek felszínre: Istenházában, a templomban voltunk. Miért Isten háza a templom? (Igen érdekes feleletekre lehetünk elkészülve, melyekkel kapcsolatban megkezdhetjük a tisztogató munkát.) Isten ott van a templomban de nem láthattuk, mert Istennek nincs teste. Isten lélek. Nekünk is van lelkünk, amivel gondolkozni, akarni tudunk, de azt sem láthatjuk. Istené nemcsak a templom, hanem övé minden, amit láthatunk, de még az is, amit nem láthatunk. (Itt jöhet a részletezés. Pl. Övé a tündöklő nap az égen, az ezüstös hold, a szikrázó csillagok, a fák, virágok, hegyek, állatok, emberek. Övé az egész világ. Nála nagyobb úr nincs. Nemcsak a templomban van, hanem mindenütt van. Itt a földön is, meg a mennyországban is. A mennyországban az angyalok látják az Istent. Ha mi oda jutunk mi is látni fogjuk. Ezt nem magamtól mondom. Ezt Jézus tanította, akit Isten egyszer régen elküldött a földre. Ö aztán elmondotta az embereknek, hogy ki s milyen az Isten. Amit Jézus tanított, az ebben a könyvben van megírva. (Bibliát mutatok.) A tisztelendő úr is abból olvasott fel. Ez a szent könyv mindig ott van a temlomban. Mi evangélikusok azt hisszük és valljuk, amit Jézus tanított, s ami a Bibliában van. Mivel azt hisszük és valljuk, mi evangélikus ke­resztyének vagyunk. Mióta vagytok Ti evangélikus keresztyének? (Attól fogva, hogy a templomban megkereszteltek bennünket.) Nagy dolog történt akkor veletek. Akkor lettetek Isten gyermekeivé. Nagy dolog ez azért is, mert kérhetitek Istent, mint ahogyan az édesatyátokat kérhetitek. Isten pedig mindent megtehet, amit akar. Mit kértünk a templomban Tőle? Hogyan? Istennel imádságban be­szélgetünk. A jó evangélikus keresztyén gyermek tud imádkozni. — Hozzávetőlegesen ez lehetne az első tanítási óra anyaga. A követ­kező órákon az eddigiek felújítása s megfelelő előkészítés után meg­tanítunk egy, vallásóra előtti, utáni s egy reggeli s esti imádságot, majd pedig a Szívem szerint Űristen s a Dicsérlek Uram Tégedet kezdetű énekeket. Amikor mindezzel végeztünk, áttérhetünk az első bibliai történetnek elmondására, mellyel kapcsolatban ismét bősé­ges alkalom kínálkozik az első beszélgetésben felszínre került gon­dolatok továbbfűzésére, tisztázására és elmélyítésére. Erről azonban később fogunk még szólani. A vallástanítás egyes ágainak mód­szerére vonatkozólag — e lapokon eddig megjelent — gondolatokat, megállapításokat nem akarom ismételni. Az alábbiakban csupán ki­hangsúlyozni kívánom azokat a szempontokat, melyeket az I—II. osztály anyagának feldolgozása közben feltétlenül szem előtt kell tartanunk. Az Imádságok, melyekre meg akarjuk tanítani növendékeinket, legyenek tartalmi és alaki szempontból is a legegyszerűbbek. Azok­nak, megfelelő előkészítés és tárgyalás (megértetés) után való be­gyakorlásánál óvakodjunk attól, hogy gépies, léleknélküli szajkóz- tatással leromboljuk azt az áhitatos hangulatot, melyet — a tárgya­lás folyamán — többé vagy kevésbé megteremtenünk sikerült. Elég szerintem, ha az ismert, eljárással soronként, vagy kisebb gondolat­

Next

/
Thumbnails
Contents