Evangélikus Népiskola, 1940

1940 / 4. szám - Kántori rovat

120 szolgálatomra? Egész természetesen kijelentette, hogy egyszer már megengedte a gyakorlást a templomban, és újabb engedélyekre nincs szükség. Vasárnaponkint élvezettel hallgattuk orgonálását. A komoly, méltóságteljes, dallamos játékát mindig megismertük. Növendé­keim maguk figyelmeztettek, ha illetéktelenek próbálták őt utá­nozni. Improvizálása talán Rheinbergert juttatta eszünkbe. Komoly, lehiggadt muzsikus volt. Bach-játékát élvezet volt hallgatni. Min­den muzsikusnak problémája a régi muzsika. Neki nem volt prob­lémája. Lipcsében magábaszivta a Bach-hagyományokat. Tárgyila­gosan, lendülettel és színesen tudta Bachot muzsikálni. Én őt tar­tottam a legjobb magyar orgonistának. Szerény ember, aki a maga tudását, intelligenciáját nem fitog­tatta. Nagy tervekkel indult, mikor Lipcsében zongora- és orgona­művészi oklevelet és mathematikai tanári diplomát szerzett; azon­ban édesapja kívánságára elfogadta a soproni gyülekezet meghívá­sát. Alázatosan engedelmeskedett és hivatalbeli utóda lett édes­apjának. Ez a szerénység jellemzi életét. Alig járogatott máshová, ott maradt az atyai hajlékban. Valószínűleg szerénysége és tartóz­kodása tartotta vissza attól, hogy az egyetemes evangélikus egyházi zenének irányítója legyen. Pompásan zongorázott. Tanítványainak seregét oktatta zongo­rára. Takács Jenő, ki a legutolsó filharmonikus hangversenyen saját művét zongorázta, szintén tanítványa volt. 80 esztendős korban szólította magához az Űr. 45 évig szolgálta a soproni egyházközséget. Tanított buzgón az elemiben éneket, or­gonáit a templomban és ki-kijárogatott kórusával a temetőbe, mind­addig, míg ő maga is ott nem maradt. Munkában és alázatos szolgálatban gazdag élete legyen nekünk mindig példaképünk! Helyesbítés. Márciusi számunk korrektúrája a februári közlekedési zavarok miatt nem érkezett idejében vissza a nyomdához. Ennek következtében néhány értelem- zavaró sajtóhiba maradt a szövegben. A legsúlyosabb a következő kettő. 95. old., 3. bek., 2. sor, a lépcsőfokok számai helyesen: 5-6-4-3-1-3-4-5. — 96. old. »Hangjegymellékletünk« c. cikk 4. sorában nem »e-dur«, hanem »e-dór« olva­sandó. Kérjük olvasóinkat, hogy példányaikban eszerint igazítsák ki a meg­felelő helyeket. Folyóiratszemle. A »Magyar Kórus« 37. számában Kertész Gyula i folytatja amerikai útjának érdekes beszámolóját. Közli továbbá Szabó Zoltánnak és Palló Imrének képviselőházi felszólalását a magyar népzene érdekében. Geyer József az orgona játékainak (s így regiszter-feliratainak) helyes magyar elnevezéséről ír. Far­sangi mellékletül két szellemes, zenei tréfákkal teli füzetet kaptunk. A »Katolikus Kántor« januári számának orgonarovata a Budapest- törökőri templom új 36 játékos orgonáját ismerteti. Kár, hogy a tervezet még mindig a romantikus orgona terheit hordozza. — A februári számban Agócsi László pécsi városi kántor kezdeményező felhívását olvashatjuk, melynek célja: kiharcolni a kántorok számára a tanítói állásnak megfelelő elbánást, nyugdíj- jogosultsággal, lakbérrel, családi pótlékkal és félárú jegy váltására jogosító vasúti igazolvánnyal együtt. S. I. ■* A rovatvezető megjegyzése. Ezúton közlöm olvasóinkkal, hogy Schulek Imre munkatársunk nevét nemrégen belügyminiszteri engedéllyel »Sulyok«-ra változtatta. Nyomatott Garab József könyvnyomdájában, Cegléden.

Next

/
Thumbnails
Contents