Evangélikus Népiskola, 1939

1939 / 5. szám - Kuszák István: Nevelés és felelősség

183 Nevelés és felelősség*) Irta : Kuszák István. Felelősség ! Csodálatos, acélkeménységű, rideg szó. Ikertestvére annak a másik mázsás szónak : kötelesség. Mindkettő ama szavak közül való, melyek tartalmát elvont meghatározások helyett szemlél­tető példákkal szoktuk megvilágítani. Idézni szoktuk velük kapcso­latban például annak a pompeii pretoriánusnak alakját, aki akkor sem hagyta el a város kapujában kijelölt őrhelyét, mikor már a bakancsa orránál sistergett a mindent elperzselő láva s aki ott halt meg őrhelyén, mert a kötelesség- és íelelősségtudat odaszegezte. Vagy hivatkozunk a hajóskapitányra, aki süllyedő hajójának rettentő halálhídján állva — a hajón lévők életének megmentése érdeké­ben :— mindaddig osztogatja parancsait, míg a telhetetlen tenger őt is el nem nyeli, Avagy — hogy még egy példát említsek — be­szélni szoktunk arról a mozdonyvezetőről, aki a felrobbant mozdo­nyon halálraforrázottan. de még élő kötelesség- és felelősségtudattal, utolsó erejével megragadja a féket és megállítja a vonatot. Megment egy csomó emberéletet s a következő pillanatban holtan esik össze. Igen, ezek és hasonló példák alkalmasak arra, hogy megvilágítsák előttünk a felelősségtudat és kötelességteljesítés lényegét. Ha már most külön vizsgáljuk a felelősség fogalmát, azt mond­hatjuk, hogy a felelősség nem más, mint annak tudatossága, hogy tetteinkért, a ránkbízott értékekkel szemben tanúsított magatartá­sunkért magunknak, más érdekelteknek, vagy törvényeknek s végső eredményben a minden dolgok Alkotójának számadással tartozunk. A felelősség fogalmának ebből a meghatározásából önként következik, hogy a keresztyén ember élete nem állhat kívül soha­sem a felelősség hatáskörén. A keresztyén ember életében minden percnek megvan a maga felelőssége. Nem célom, hogy a felelősség sokféleségéről szóljak, azért csupán általánosságban kívánok rá­mutatni arra, hogy mindenféle felelősség végeredményben értékek­ről való számadást jelent. Mivel pedig az értékeknek is nagyon hosszú skálája van, különbséget szoktunk tenni kisebb- és nagyobb- fokú felelősség között. Anélkül, hogy ezt a gondolatot is tovább boncolgatnám, a legteljesebb mértékben átérzett meggyőződéssel állapítom meg, hogy az ember életében a gyermekért való felelősség­nél nincs nagyobb felelősség ezen a világon. A gyermek a legnagyobb felelősség mindenekelőtt azért, mert az ember földi életének is legnagyobb értéke. Az élet célja telik meg benne. Nem az apám s nem az anyám az életem célja, hanem a gyermekem. A hitvesem csak társam, de a gyermek rendeltetésem. Gyermek nélkül nincs igazi küzdelem, nélküle nincs jövő század, értelmetlen a múlt, esztelen minden földi harc. Gyermek nélkül vájjon kinek akarjuk visszaszerezni határainkat ? Kinek akarunk templomot építeni? Minek írunk történelmet, költeményt; ki olvassa? A gyermek a legnagyobb földi érték, azért a legnagyobb felelősség is. *) Elmondatolt Sopronban, az Ev. Tanítóképző-intézet „Kapi Gyula" Bel- missziói Egyesület nyilvános vallásos estjén, 1938. III. 12-én.

Next

/
Thumbnails
Contents