Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 5. szám - Tállyai István: Wimmer Gottlieb. Ágoston
181 ronban lett felsőbb leányiskolái igazgató, az újabb időből pedig meg kell említenünk az Erdélyből, Besztercéből származott kitűnő erőt, Budaker Károlyt (java férfi korában halt meg mint kőszegi ev. leánygimnáziumi igazgató), továbbá a jelenleg Hajdúböszörményben élő dr. Molnár Istvánt, ki Nietzscheről, Shelleyről, Andrejeffről írt tanulmányokat és az országosan ismert nagy írót, Móra Ferencet, aki az „Ének a búzamezőkről“ és „Aranykoporsó“ szerzője. Már a fenti adatokból látható, hogy Sopron és Felsőlövő között mindig élénk összeköttetés állott fenn. A soproni ev. lyceum tanárai között mindig voltak olyanok, kik előzőleg a felsőlövői intézetekben működtek és Sopron evang. elemi iskolájában is sokan voltak, kik a felsőlövői tanítóképzőnek voltak tanítványai, így — hogy csak kettőt említsek — a régiek között a kiváló Flasch János, majd az 1914-ben elhunyt, tudományos és irodalmi munkálkodása által széles körben ismert Bünker Rajnárd. Érdemes tehát megismerkednünk Wimmer Gottlieb, Ágoston életével, oly intézetek alapítójának életével, amely intézetek és a soproni iskolák élete között mindig élénk kölcsönhatás állott fenn.*) Amióta Felsőlövő elszakított területen van, a magyar kapcsolatok felelevenítése is a mi feladatunk, nehogy ezek feledésbe menjenek és ez is indokolja szerény munkánk megjelenését. Wimmerrel többen foglalkoztak. Fegbehatóbban Kurz Sámuel budapesti ev. tanító „ Gottlieb August Wimmer. Schilderung seines Lebenslaufes. Budapest, 1895.“ című könyvében és dr. Magyar^Győ- ző volt lövői tanár (jelenleg Pozsonyban.) „Wimmer Gottlieb Ágost. Felsőlövő nagy papja“ c. 1910.-ben megjelent munkájában,**) valamint a felsőlövői intézetek 1908—1909. tanévi Értesítőjében megjelent „Wimmer a szabadságharcban“ c. tanulmányában.***) Több tanulmányt írt Wimmerről Ebenspanger János, így a „Die 50,-jährige Geschichte der evang. Schulauitalten zu Oberschutzen 1895.“ című könyvében továbbá több folyóiratban és a Felsőlövői Tanítóképzőintézet 1895. évi Jubileumalbumában, valamint a „Pedagógiai Plu- tarchban.“ Lássuk ezek után Wimmer életét. Csodálatos, hogy ez a nagy szellem, aki később testestől-lel- kestől magyarrá lett s hazafiságának oly áldozatkészen adta tanu- jelét, Bécsben született. Itt látta a napvilágot Szent István királyunk *) A felsőlövői tanítóképző intézetet végezte Hatvan Ferenc is, keresk. isk. tanár, kinek nevéről van elnevezve a soproni Turista Ház. Sopronban a következő tanárok és tanítók találtak működéki kört, miután előzőleg Felsőlövőn működtek : Ev. Líceum : Linberger István (ő ugyan előbb működött itt mint Lövőn. Sopronban: 1849—52.), Scheffer Károly (1859), Bothár Dániel (1895 ), Hollósy Kálmán (1900.), Németh Sámuel igazgató, Kovács Jenő mint menekült tanárok találtak új otthont Sopronban, hasonlóképpen Legary Dezső keresk. közép isk. igazgató. Lövőről jött Sopronba : Rösch Frigyes, Lahne Frigyes, Idusz György. Evang. tanítók: Gebhardt Mátyás (árvaatya), Fhasch János, Polster János. Möszl Lajos (a tanítóképző első ped. tanóra), Drusner Gy„ Bünker R., Die- bold K., Möszl Károly, Polster János, Posch L.. Ritter I., Schranz M., Graf S., Neubauer János, Polster Rezső (lövői tan. képz. int. tanítványai). **) Magyar Győző e könyvét a Lutker Társaság adta ki amely vállalatban, ill. sorozatban Pálffy József életrajza is megjelent Kapi Bélától. ***) Dr. Magyar Győzőtől Kossuthról is jelent meg egy munka a Magyar Könyvtárban.
