Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 5. szám - Rozsondai Károly: Család, iskola, munkatábor
171 válság. Nem elég korszerű az iskolai munka s inkább a múltba tekint, tanításai inkább a múltra érvényesek, mint a jelenre s ami még fontosabb lenne : a jövőre. Csak különb felnőttek nevelhetnek majd különb gyermekeket. Amilyen kapkodás, keresés és bizonytalanság jellemzi a mai társadalmat, olyan lázasan igyekszik megtalálni a megfelelő iskolát. A sok iskolareform ezért van. De ezzel nem mondottuk azt, hogy iskola- reformokra nincsen szükség. Röviden szólok a munkatáborokról is, mert a mai társadalom jellegzetes, modern képződményei s mert a céljaik között felsorolják a szociális érzékre és munkára való nevelést is. *) Fontos különbség van a kötelező és az önkéntes munkaszolgálat között. A munkatábor a háborúutáni idők egyik sajátos jelensége. Tulajdonképpen a munkanélküliséggel van kapcsolatban, azaz keletkezésének gazdasági természetű okai vannak. Az európai munkáspiacot a háború előtt a kivándorlás tehermentesítette. Európából 1800-tól kezdve a háborúig kereken 50 millió ember vándorolt a tengeren túlra. Hollandia és Németország már 1870 körül bevezette a munkanélküliek társadalmi és egyházi segélyezését. Háború után Bulgária tette először kötelezővé a munkatábori szolgálatot, de már 1912-ben volt törvény, mely a lakosságot útak építésénél ingyenes közmunkára kötelezte. A közmunkát pénzzel is meg lehetett váltani. 1920-ban lépett életbe a törvény, melyszerint minden 20-ik életévét betöltött férfi és 16-ik évét betöltött nő a munkakötelezettség alá esik. A munkaszolgálat célja a termelés szervezése, az ország jólétének előmozdítása ; a mindenki által közösen végzett fizikai munkának a munka szeretetét, továbbá a társadalom iránt fennálló kötelességek tudatát kell felébresztenie és ébren is tartani. Az éven- kint behívott 45—50 ezer munkaszolgálatos szervezését és vezetését katonatisztekre bízták. De nem honvédelmi vagy politikai, hanem célszerűségi szempontok miatt kerültek a munkaszolgálatosok katonai vezetés alá. Ilyen nagy tömegek szervezésére a hadseregnek volt megfelelő képzettsége és tapasztalata. A munkaszolgálatnak így katonai jellege volt s ezért a nagyköveti tanács (1920-ban) a neu- illy-i békeszerződés megszegését látta benne. A szolgálati időt, a behívottak számát csökkenteni kellett s a munkaszolgálat jellegén is változtattak. A pénzzel való megváltás lehetősége következtében csak a nép tanult meg a munkatáborokban a közösségért dolgozni, mert a vagyonosabbak megváltották magukat. Az egyes társadalmi osztályok közeledése ezen a réven tehát nem volt elérhető. A munkatáborok közösségi, nevelő hatása még az olyan patriarchalis társadalomban is, mint amilyen a bulgár, meghiúsult az osztálytagozódáson. A „Közmunka Bulgáriáért“ jelszóval indult munkatáborok utakat, vasutakat, csatornákat, vízvezetékeket, gátakat építettek, épületeket, falvakat, városokat létesítettek, telefonvezetékeket készítettek, erdősítettek, gyümölcsösöket és zöldségeskerteket telepítettek, bánya- és gyárimunkát végeztek, a nők élelmiszereket konzerváltak, a kórházak ruha- és fehérnemű szükségletét varrták meg stb. A munkakötelezettek fizetést nem kaptak, csak eltartásukról gondoskodtak. *) Kovács Imre r A munkatábor. Magyar Szemle 1937. augusztusi sz.
