Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 9. szám - Műhelyünkből
340 a székesfőváros tanítói kara. Heti harminckét órában folyik itt a tanítóképző padjait elhagyó »szerencsések« elméleti és gyakorlati pedagógiai továbbképzése. Az elmúlt év folyamán én is elvégezhettem ezt a tanfolyamot. Szinte már szállóigévé vált a nagy gondolkodó mondása: — Hej, szürke minden elmélet barátom, csupán az élet aranyfája zöld! Jólesően érezhettük a Szeminárium padjaiban, hogy az egyes elméleti órák keretein belül bármilyen magas elméleti fejtegetések tárultak is ki előttünk, mégis mindig megtaláltuk a megfelelő kapcsolatot az élettel. Gyakorlati képzésünkben az előkészítés, irányítás munkáját a gyakorlóiskola egyes osztályainak széleskörű pedagógiai felkészültséggel rendelkező tanítói végezték. A »tantervi óra« keretében [nagyszerű utasításokat hallottunk az állami Tanterv gyakorlati megvalósításához. Ezeknek alapján szeretném most én is végigvezetni mondanivalóim fonalát az egyes tárgyak tanításán. (Gyakorlóiskolai naplóm segítségével.) Szükségesnek tartom még megjegyezni, hogy mivel a főváros iskoláiban, ill. a Ped. Szeminárium gyakorlóiskolájában a rajz, lének, kézimunka, testnevelés, továbbá a hit- és erkölcstan oktatását szaktanítók végzik, ill. mivel ezek oktatása egyénien fővárosi jellegű, azért tanításuknak vázolásával én sem foglalkozom. Beszéd- és értelemgyakorlatok. Ez az elemi népiskola alsó tagozatának gerinctárgya, előcsarnoka. Magában foglalja kicsinyben az öncéllal tanított tárgyakat. Apolgatjuk benne a földrajz, történelem, ügyességi tárgyak csíráit. Jelentőségét aláhúzza az is, hogy a beszéd a tanítás legfontosabb eszköze, mellyel bánnia kell tudni a gyermeknek. Engednünk kell a tanítványokat beszélni! Az elemi iskola küszöbét átlépő gyermek beszédmegnyilatkozása az első tanítási napokban dől el kedvező, vagy kedvezőtlen irányban. Itt igen sok függ természetesen a tanító egyéniségétől. Tud-e bizalmat kelteni, bizalmas lenni? Ezen a fokon a család és iskola közti űrt legjobban a játék tudja áthidalni. Az ismerkedés utáni napon mindenki elhozhatja a játékát. (Kard, baba stb.) Megindul a beszéd. Kissé fegyelmezetlen lesz ugyan az osztály, mert a játék hevében megfelejtkeznek az iskoláról, de ez mégsem jelent fegyelmezésünk szempontjából pótolhatatlan mulasztást; a másik oldalon visszont annál nagyobb a siker. Akik nem beszélnek, azokat egyénenként szólaltatjuk meg. -— Te még nem mondtál semmit! Azt sem, hogy hogyan szoktatok játszani a kistestvéreddel! A napi tanítás megkezdése előtt pár percet általános beszélgetéssel töltünk. Lehetőleg mindenkit érdeklő kérdés középpontba állítása szólaltassa meg a gyermeket! — Beszélgettem Piroska édesanyjával. Elmondta, hogy milyen szépen segít már az ő kislánya otthon, a ház körül... — Tegnap láttam, amint Pista az almafa oldalán próbálta ki bicskájának az élét.
