Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 9. szám - Horváth Miklós: A győri evangélikus egyházközség oktatásügye a 16-18. században
324 A 2 gyülekezet 34 évig hasztalan próbálkozott új meg új kérvényekkel Mária Teréziától kieszközölni, hogy templomukat és egyházi épületeiket adják vissza, vagy ha ez nem lehetséges, a város területén jelöljenek ki helyet, ahova új templomot építhetnének saját pénzükön. A helytartó tanács meg is tiltotta nekik a további kérvényezési. Ha saját iskolát nem tarthattak a győri evangélikusok, a szomszédos ev. gyülekezetek iskoláiba járó győri tanulókat, továbbá a külföldi egyetemekre kimenő ifjakat segítették évről-évre. Csak a II. József által kiadott türelmi rendelet adta meg a szabadságot a győrieknek, hogy újra iskolát állíthassanak fel. Ezek után térjünk át arra a kérdésre, kik voltak ennek a korszaknak tanítói ? A 17. században és a 18. század elején működő igazgatótanítók és segédtanítók (ludimoderátorok, rektorok, konrektorok) névsorának összeállítását és megőrzését Matthaeides Sámuelnek, az eperjesi ev. kollégium igazgatójának köszönhetjük. Hogy az előde, Rezik János igazgató által írt Gymnasiologia című munkát kibővít- hesse, megkérte 1723-ban Torkos András győri lelkészt, hogy írjon neki a győri iskoláról és ennek rektorairól. Erre Torkos azt válaszolta, hogy kívánságának nem tud teljesen megfelelni őseinknek ama gondatlansága miatt, hogy a korukbeli események történetét az utódokra nem hagyták hátra, a győri iskola rektorairól semmiféle névsor nincs, szégyenli, hogy a régebbi egyházi és iskolai dolgok, teljesen ismeretlenek előtte. Hogy mégis valamit írhasson, az öregek közül hármat magához hivott, hogy mondják el neki, amire emlékeznek. Ezek azután a győri iskola rektorainak névsorát összeállították, amelyet megküld Matthaeidesnek. Az öregek megvallották, hogy a rektoroknak iskolai képzettségét és az iskolában való tanításuk módszerét nem ismerik, leginkább azért, mert kézművességre adván magukat, iskolai dolgokkal azután keveset vagy semmit sem törődtek. Hogy a győri evangélikusok iskolája virágzott, könnyen megértheti Matthaeides Hodik Andrásnak, akit 1626-ban avattak lelkésszé, következő szavaiból: ... mox in celebriorem scholam Jauriensem veniens annum exegi, nemsokára a győri híres iskolába jőve egy évet töltöttem itt. Sajnálhatjuk, hogy Torkos András levele írásakor megfeledkezett arról, hogy 1700—1702 között ő maga is győri rektor volt és utána, mint lelkésznek is módjában állott és kötelessége is volt a korabeli rektorok tanítását megfigyelni, és így az 1700—1723. évi állapotokról bővebben írhatott volna. A gyülekezetnek 1699. évi febr. 10-én tartott gyűlésén hozott rendtartások ugyanis elrendelték : Praedicator uram, mint oskoláknak főinspectorja tartozik ő kegyelme gyakorta az oskolákhoz látogatni és néha az tanítást is hallgatni, hogy annál is inkább az oskolákban levő Deákság az tanulásban épüljön és mindennemű rendek az tanításban jobban megtartassanak és folyjanak, ha pedig ő kelme Praedicator uram oly dolgokat látna, melyek a tanítás ellen visszaláttatnának, tartozik ő kelme oly helytelenségeket az Ecclesia Inspectorjával közleni, Inspector úr pediglen, ha szükséges, az Conventtel. Ugyanekkor az inspektornak (felügyelőnek) is kötelességévé
