Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 7. szám - Műhelyünkből
256 megoldására — jól tudom — nemcsak képesítése és rátermettsége,, de érző, vallásos lelkületű szíve-lelke is van. * A felvetett kérdéssel kapcsolatban lapunk szerkesztője s e rovat vezetője is kifejezésre juttatta mér álláspontját. A lényeget illetőleg azt, hogy a vallástanításnak teljes egészében a lelkészekre való ru- házását nem tartjuk sem keresztülvihetőnek, sem célravezetőnek. Magánkévá tettük azonban Buti Sándor kartársunknak azt a megállapítását, mely szerint különféle fontos okok miatt szükséges a lelkészek részéről a fokozottabb mértékű bekapcsolódás a vallástanítás munkájába. Nem tartottuk vitathatónak azt az állítást sem, hogy a tanítónak alaposabb teológia-ismeretekre van szüksége. A fenti, „Hozzászó!ás“-sal kapcsolatban meg kell jegyeznünk a következőket: 1. Nem lehet azt teljes határozottsággal állítani, hogy a példázatok a „laikus lélek által is könnyen érthetők“. (L. Máté 13: 11.) A 36. vers szerint maguk a tanítványok sem értették meg a konkolyról való példázatot. 2. A vallástanításban a lényeg nem a „jó és rossz megkülönböztetése, a tiszta erkölcs tanítása“, hanem Isten kinyilatkoztatásának- megismertetése s a vallásos élet ápolása. (L. Somogyi Béla szerk. cikkét a júniusi számban.) 3. Az ifjú lelkészeknek is van pedagógiai ismeretük. A Hittudományi Karon tanszéke van a pedagógiának. A hallgatók kollokválnak, a nevelési tárgyakból is. (Rovatvezető.) Ember tervez ... Irta : Bertalan Sándor. A régi közmondás igazsága az idő múlásával sem homályosuk1 el. Örök isteni rendelés az, hogy az emberi lélek alkotó vágya soha. ki ne haljon 1 És születnek is az elgondolások, a szebbnél-szebb tervek, amelyeket, ha a Teremtő megvalósításra érdemesnek tart, meg is valósulnak. Tehát a végzés Isten kezében van, miként azt az idézett közmondás második része mondja. És most mégis a közmondás igazságán változtatni elég merész leszek. Ugyanis a mai rohanó idők emberének sok szép tervét nem a Teremtő Isten sújtja azzal, hogy örökre csak terv maradjon, hanem előtérbe lép a „pénzkérdés“. Ez az az érzékeny pont, amelyen áll, vagy bukik a legnemesebb elgondolás is. Mert örök igazság az, hogy a terv semmibe sem kerül, de a kivitelezés annál többe. Most pedig e bevezetés után nézzük, hogy állunk mi magyar tanítók ? Mi lett sok szép tervünkkel, elgondolásunkkal ? ! Álmodott a magyar tanítóság már régen a főiskolai tanítóképzésről. Álmodott, mert nem tűrhette, hogy a XX. században is a népszínművek „kántor-tanítójának“ tartsák. Éelelősségteljes és egész embert kívánó munkájáért a társadalom részéről méltán várhatja a köteles tiszteletadást és elismerést. Hála legyen a Gondviselőnek, álmunk beteljesedett..
