Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 7. szám - Dr. Garai József: Egy evangéliumi nevelési rendszer
248 élesebben és nagy igazsággal a formális fokozatok elméletének uralkodása ellen, s e reflexioszerűséggel szemben hangsúlyozza a tanításban is a termő közvetlenséget. Tételeit főleg csak a népiskolai tananyagra alkalmazza s a nevelőnél is egyoldalúan csak az egyes nevelőt, s nem a történeti hatalmat nézi«.52 Elismeri Linde érdemeit is akkor, amikor azt írja, hogy nagy érdeme, hogy mesterének (itt Rudolf Hildebrandra céloz, kinek hatása alatt állt Linde) individualizáló ethicizmusát felismerte és az oktatásra is hangsúlyozta fontosságát. Rámutat továbbá Schneller arra a tényre is, hogy elméletét előbb felállította, mint Linde és »ezért is nem mint utánzó nevezem joggal pedagogikámat »a személyiség pedagogikájának«.53 Ha Linde és Schneller között párhuzamot akarunk vonni, meg kell állapítanunk azt, hogy miben egyeznek és miben különböznek. Egyező sajátságok: 1. Mindkettő értékesnek tartja mindazt a nevelésben, ami egyéni, 2. Bizon)ms fokú szabadság jellemzi őket, 3. A túlzásba vitt módszereskedést, a tanításnak a formális fokozatok által való megkötését egyik sem szereti, 4. Kapcsolatban vannak a vallással, 5. A történet tanításának fontosságát mindkét nevelő sokat hangoztatja. Különbségek: 1. Már Schneller megállapította azt a különbséget, hogy Linde elsősorban a Herbart-féle formális fokozatok ellenhatásaként írta meg elméletét, Schnellerről nem lehet ezt állítani, noha a Herbart-féle formalizmust ő sem tartja helyesnek, 2. A személyiség fogalma nem ugyanazt jelenti mindkettőnél. A legnagyobb különbség ebben van közöttük. Schneller rendszerének középpontja a személyiség elve. Linde szerint csak egy szükséges... »a tanuló belső egyéni életének felébresztése a tanítónak a tananyagra és a tanuló lelki életére való sajátos, egyéni ráhatása által«. Éppen ezért »a legfontosabb tehát a tanító személyisége«.54 Ezért igen. világosan és helyesen Dér Miklós arra a megállapításra jut, hogy voltakép a két rendszer így nem hasonlítható össze, legfeljebb Schneller rendszerének azon részével, amelyben a nevelő személyiségéről ír. Milyen a nevelői személyiség Schneller szerint és mit mond ugyanerről Linde? Schneller vallási alapfelfogásából következik, hogy isteni szózat által elhívott és a tiszta éniség fokára felemelkedett személyiség a nevelői ideál. Linde pedig inkább a költőhöz, a művészhez hasonlítja a nevelőt. Nevelésre szerinte születni kell. Aki nem született erre, az hiába is tanul, hiába próbái e pályára előkészülni, mert nevelési sikerei csak íátszatsi- kerek lesznek. Linde felfogása közel áll a művészi pedagógiai mozgalomhoz, Schneller pedig erről nem is tesz említést. 3. A személyiséggé válás útja sem egyezik meg náluk. »Schnellernél a személyiséggé válás az éniség fokozatain át úgy jön létre, hogy az emberiség történeti fejlődésének átélése által, mintegy megismétli az egyes »a nagy alkotó szellem gondolatában nevelésünkre rendelt folyamatot«.55 Linde szerint viszont a kedély, az érzület nevelése vezet a mennyiséghez. 4. A nevelő és a nevelendő viszonya sem ugyanaz a két elmélkedőnél. Schneller a kapcsolat lényegét nem kizárólag a nevelői személyiségben látja, hanem elsősorban a történeti fejlődésbe való beleélésben, amelynél a nevelő részérőL
