Evangélikus Népiskola, 1939
1939 / 6. szám - Kántori rovat
240 dig a mult századi romantikus elvek szerint készült) diszpozícióját közli. •— Hódossy Béla ismerteti Pálóczi Czinke István zsoltár- fordítását. Kár, hogy nem Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításának eredeti alakjával, hanem annak az 1870. évi kiadásával hasonlítja össze, és azt sem vizsgálja, hogy a dallamok ritmusával hogyan egyezik a fordítás. — A hangjegymellékletben Vikár Sándor férfikarát és Sonkoly István igénytelen kétszólamú zsoltárfeldolgozásait találjuk. A »Magyar Kórus« 34. száma minden felesleges szószaporítást kerülve gyakorlatilag kíván nemzeti imádságaink szolgálatába ál- lani. Látva, hogy az átdolgozások mit sem használtak, kiadta a Himnuszt és a Szózatot eredeti formájukban, és pedig mindjárt vegyes-, férfi-, egynemű- és ifjúsági vegyeskarra, melyek akár egyszerre is énekelhetők. Örömmel üdvözöljük e füzetet és ajánljuk mindenkinek a figyelmébe. Ez a szám még két, nálunk is használható karművet tartalmaz: Lassus »Babilon vizei mellett« kezdetű motettáját és Viadana »Örvendező zsoltár«-át. — A szövegi részben figyelemreméltó Enge János cikke az újonnan alakult énekkarok működéséről. Hangsúlyozza az anyagi támogatás szükségességét, az énekkar jó közszellemének a kialakítását, könnyű kar- művek tanulását, a tagok zenei tudásának fokozását és a jóakaratú fegyelmet. A »Katolikus Kántor« áprilisi számának legjelentősebb cikke Ortutay Gyula írása a néprajzi hanglemez-felvételekről. Ez első cikkében röviden a néprajzi felvételek és gyűjtések (mese, dal) történetét, majd a hanglemez-felvételek jelentőségét és fontosságát fejtegeti. — Enge János kifejti, hogy a kántoroknak, egyházi zenészeknek az egyházi muzsikán túl a világi dal, az igazi magyar népdal területén is nagy magyar kultúrális kötelességeik vannak. Gyakorlatban a karpróbákon igen jó, frissítő szolgálatot tesz közben egy-egy népdalnak, kánonnak az eléneklése. Sch. I. * Hangjegymellékletünk. Múlt havi számunkkal szétküldöttük május-június havi hangjegymellékletünket. A »Semmit ne bánkódjál« régi magyar ének egyneműkari feldolgozását közöltük Schulek Imrétől. Nehéz három- szólamú kórus, mely különösen a reformáció emlékünnepére alkalmas. (Ugyanezen éneknek vegyeskari feldolgozását már közöltük 1938. szeptember-októberi mellékletünkben.)—A két korálelőjáték mindegyike a jelzett koráldallamok kezdő motívumán épült fel és a játszót nem állítja technikai nehézségek elé. (A melléklet 3. oldalán, a 2. sor utolsó ütemében a bal kéz szólamának 3. negyedét javítsuk ki f-ről esz-re.) G. Nyomatott Garab József könyvnyomdájában, Cegléden. mm ’UtCMHK, AUÚÍMi miwuu
