Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 10. szám - Könyvismertetés
368 Jajnak van meghatározott kromoszomaszáma. Az embernél pl. 48. ; a nemi sejteké 24. A keresztezések alkalmával válfajok kromoszómái egyesülnek s itt teljesen a Mendel-féle törvények érvényesülnek. A könyv következő fejezeteiből még csak a következőket emeljük ki: Gyakran hirtelen lépnek fel új tulajdonságok pl. fehér és sárga virágú növény kereszteződése pirosat eredményezett. Ez egy a szülőkben érvényre nem jutott tulajdonságra mutat vissza. Behatóan szól szerző a rejtett gének érvényesüléséről, a többszöri ellen- lábasságról, a fokozatos öröklésről, a többirányú génhatásról s az ide vonatkozó problémákról. Gyakran a kromoszómák felcserélődnek, összetöredeznek. Van haláltokozó génössszetétel is. Domináns örök- lésű fejlődési rendellenességet jelentő gén homozigóta alakban idézheti ezt elő. Hasonlóképpen terheltséget, abnormitást is. Két kontyos kanári párosításának — ha szülei heterozogita kontyos és homozigóta tar — eredménye: 1 tar, 2 kontyos és 1 csírájában elpusztult. A génkapcsolódást szerző behatóan tárgyalja, hasonlóan a kicserélődést, a gének elhelyezését s mindezek sejttani alapját; tárgyalja a plazma szerepét az átöröklésben, oltásos keresztezést, xénia és tele- gonia címen azt a sajátságot, mikor látszólag a nőstény veszi át az örökletes tulajdonságokat a vele párosodó hímtől. Érdekes a nemiség és átöröklés c. fejezet. Rovaroknál és más állatnál is kétféle spermium képződik. Egyik fajta spermium kromoszomaszáma eggyel kevesebb s az ezekkel való megtermékenyítés eredménye : hím ; a másik fajtánál : nőstény. Némelykor megvan e kromoszóma, de kisebb. Kivétel e nemi meghatározás alól alig van. A lepkéknél a nőstény határozza meg a nemet. Behatóan tárgyalja a nemhez kötött öröklést, a nemiséggel összefüggő öröklésmeneteket, a szűznemzés (parthogenezis) és ivarmeghatározás c. problémát. Nemhez kötötten öröklődnek a vérzékenység, színvakság, izom- és szemidegsorvadás. A nemhez kötött betegségek csak hím származékokon érvényesülnek. Nőszármazék csak akkor lehet terhelt, ha anyai és apai részről hibás gonoszomához jut. A továbbiakban az öröklődő megváltozások, a mutációk keletkezését tárgyalja a szerző és a mutációk származástani értékét, majd az öröklés kapcsolatát a származással és rokonsággal. Két testvér lehet származásuk szerint rokon, de génikus tekintetben teljesen idegen, mert semmiféle azonos kromoszómát nem örököltek. Szól a beltenyésztési leromlásról is. A VIII. fej, tárgyalja az ember átörök- lési jelenségeit, a normális és abnormis testi tulajdonságokat s öröklésüket, idegbajok, elmebajok öröklését, a domináns, recesszív és nemhez kötött öröklésmenetet, a vércsoportok és a szellemi tulajdonságok öröklését, majd befejezésül az örökléskutatás eredményeit és hasznosítását. Itt szól az eugenikáról is. Valószínűségi számítás szerint az apai és anyai kromosszomák csak 16 százalékban oszlanak meg gyermekeik utódaiban s hasonló mértékben örökölhetők a nagyszülői tulajdonságok is. A barna szem, bőr, haj domináns jellegű, a recesszív fehér bőrrel, szőke hajjal, kék szemmel szemben. Domináns a rövidújjúság, hatújjúság, nyúlajak, odanőtt füleinye. Recesszívtípus,, albinizmus, süketnémaság, törpeség, epilepszia, gyengeelméjűség, amint azt Huzella „Az élet tudománya“ c. kitűnő könyve is felemlíti.
