Evangélikus Népiskola, 1938

1938 / 10. szám - Könyvismertetés

366

bői. De Vries ily hirtelen változást, amely a fajkeletkezést is befolyásolta, mutációnak nevezte el.

Az ivaros szaporodásnál a petét és spermiumot együttesen gamátáknak nevezi s egyesülésükből jő létre a megtermékenyített és osztódásnak induló petesejt: a zigóta. Mind a hím, mind a nő ivarsejtjeiben megvannak ugyanazon tulajdonságok más-más génjei, u. n. ellenlábas alléi gének. A hajszín génje pl. lehet a nőnél fekete, a férfinél is fekete. Eredmény: homozigóta; ellenkező esetben : hete- rozigóta.

Az egyénre azonban a környezet is hat. Ez adja a paratípust. Az egyén megjelenése a két tényező : genotípus és paratípus alapján adja a fénotípust. Szabó most behatóan tárgyalja a különböző lehetőségeket, a változások osztályozását, a polimorfizmust, a meta- genezist, a klematikus, trofikus, edafikus stb. modifikációkat, a kóros megváltozásokat, ,a hormonokat termelő belső szekréciós mirigyek hatását, majd szól a variálás elemzéséről statisztikai vizsgálatokkal és ezek ábrázolásával kapcsolatosan; szól a Querelet törvényről, a variálás számszerűségének magyarázatáról, Galton regresszió törvényéről és a látszólagos öröklésről (tuberkulózis stb.). Az alkohol, miután a test sejtjein át a géneket befolyásolhatja, lehet csiraromboló hatású. A szifilisz nem örökölhető, de a megfertőzött anya vérével kaphatja meg az utód. Függelék tárgyalja a megváltozások biometriai értékelését.

Kombinációnak nevezik az egymástól eltérő génekkel biró ivarsejtek egyesülését és az ezekből eredő utódokat. Itt előfordulhatnak a következő esetek : homodinámia, mikor a két ellentétes gén egyforma erővel lép fel és az eredmény: intermediér, pl. a fehér és piros közt a rózsaszín ; heterodinámia = egyik, domináns gén nem engedi érvényesülni a recessziv, latens gént. Van aztán még többféle öröklési forma is. Behatóan tárgyalja a Mendel-féle törvényeket. Mi csak itt igazán ezeknek csak a lényegére szorítkozhatunk. A Mendel Gergely felfedezése egyike a legmélyebb biológiai felfedezéseknek. Mendel gimn. tanár, majd ágostonrendi szerzetes Brünnben e felfedezéseket 1865-ben tette, de teljesen Jeledésbe ment, míg a század elején művére újra rábukkantak De Vvies, Correns és Tschermak v. Seysenegg.

A Mendel-féle törvények lényege, hogy ha pl. fehér és piros virágú növényt párosítunk, rózsaszínűt kapunk. A rózsaszín azonban nem öröklődik változatlanul tovább, de a rózsaszínűek párosodása ad : (a második filiális generáció) felerészben rózsaszínűt, a másik fél egyenlő részben fehér s piros virágút, A rózsaszínűek hasonlóan tovább mendeleznek s így a piros és fehér színűek száma minden generációban emelkedik. (Ez a heterozigota csökkenés törvénye.)

A rózsaszínű hibridek nem fejlesztenek rózsaszínű gametákat, de részben piros és fehéreket. Ez a gameták tisztaságának törvénye.

Ha nem egy, de két tulajdonságpárban eltérő szülők párosodá- sát vesszük (dihibrid), akkor az eredmény a következő : a 2—2 tulajdonság egymástól függetlenül jut a hibrid gamétáiba és ezek egyesülése szerint kombinálódik.

Pl. szülők: sárga gömbölyű és zöld szegletes magvú borsó.