Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 1. szám - Hírek - Kántori rovat
40 és később a kurucnótákat. Az idők folyamán több változáson ment át a magyar népdal. A különféle hatások alól akkor sem mentesült. A virágénekek idejében még az egyházi hangnemek voltak az uralkodó skálák, f mai dur- és mollskálát akkor még nem ismerték. Régi népénekeink továbbá majdnem mindig a beszéd ritmusához alkalmazkodnak. (Recitativ mód ) A kuruc dalokról annyit jegyzek meg, hogy vannak eredeti kuruc énekeink és utánzatok. Utóbbiak Káldy Gyula nótái, mint: „Gyenge violának“, „Krasznahorka“, „Nagymajtényi síkon“ stb. A XVIII. század termésén már a barokk világ hatása érezhető, a vitézkötésekhez hasonló cikornyákban. A XIX. század népdalai már a dur- és mollskálákban mozognak. De csak falun találhatók meg, mert a városi közönség rákapott a „művészi népdalokra“, amiket a kifinomult úri ízlés, a romantikus hatás alatt álló dalköltők hoztak létre. Stílusuk teljesen nélkülözi az ősi magyar dal sajátosságait, azt a nemesveretű dallamvonalat, és az egyházi hangnemek változatosságát, amiről Arany János azt mondta: „mint régi dalok csuda hangmenettel“. Az emberi ízlés egyéni, de mégis tömeghatás alatt áll, amellett konzervatív. Irányítani, nevelni kell. Ezt teszik a művészek, a rádió, zenekarok, dalárdák stb. De a spekulatív szellem sok kárt tesz ezen a téren azáltal, hogy sok rossz muzsikát nyújt. Jó tudni azért, hogy milyen a magyar muzsika, a magyar dal, és ha komoly törekvés folyik a népi zenének kiművelésére, irányítására, ne az olcsó lom után kapkodjunk, mert van értékes faji zenénk is. Hangjegymellékletünk. 1. Franck Melchior (1573-1639): „Óh én Uram, én Jézusom“. Alig közepes nehézségű négyszólamú vegyeskar. Szövege : Máté 8. r. 8. v. alapján. Nehézséget mindössze a különféle ütemfajták változatos egymásutánja okozhat a kar vezetőjének, de nem az énekeseknek. Az ütemekbe való beosztás nem az eredetiből származik, hanem csupán a ritmusbeli tájékozódás könnyítése céljából utólag történt. Éppen ezért óvakodjunk attól, hogy a (látszólagos) ütemnek első hangját hangsúlyozással kiemeljük. A szöveg a Vízkereszt utáni harmadik vasárnapra rendelt evangéliumból való, tehát a kórust legalkalmasabb az aznapi istentiszteleten énekeltetni. Előadási időtartam : 2 perc. 2. Schulek Imre : „Felséges Isten, hozzád kiáltunk“. Nehéz négyszólamú vegyeskar. A szöveg ugyanannak az éneknek a verseiből való, mint a decemberi mellékletünkben közölt „Magyar graduál-ének“- nek, ezúttal azonban az 1751. évi kolozsvári ref. énekeskönyv szerint. Schulek Imre (lásd 1937. júniusi számunk 236. lapját) az éneknek a sötétebb és súlyosabb kifejezéseket tartalmazó verseit sem mellőzte, és éppen ezekben a részekben szinte drámai magaslatokig emelkedik a kompozíciója. Előadási időtartam : 3 perc. G. Jelen számunk kottamelléklete lapzártáig nem érkezett meg, így azt februári számunkhoz mellékeljük. Nyomatott Simon és Garab könyvnyomdájában, Cegléden.
