Evangélikus Népiskola, 1938
1938 / 8-9. szám - Könyvismertetés
323 áldásos munkáját, tudományos tevékenységét. Történeti értéke van a következő közleménynek, mert gyorsírói jegyzet nyomán hozza D. Kapi Béla felsőházi beszédét a tanítóképzésre vonatkozó törvény- javaslat tárgyalásán. Gyönyörű gondolat ragadja meg figyelmünket a nagyszabású beszédből: „Fontosnak tartom, hogy a tanítóképzés és képesítés megkapta azt a rangemelést, amelyre már régen méltó és boldog vagyok, hogy itt, a Felsőház törvényhozó testületében elmondhatom, hogy ez a rangemelés a magyar lelkekben tulajdonképpen nem rangemelés, hanem rangelismerés, külső kifejezése a tanítóképzés, a tanítói hivatás és a magyar tanítóság áldott munkája értékelésének.“ Rozsondai Károly igazgató külön, irodalmi forrásokra támaszkodó, kitűnő tanulmányban foglalkozik az új tanítóképzés kérdésével: „Új korszak küszöbén“ címen. Gazdag, gondolatokkal ékes beszédben szól az igazgató az iskolai év bezárásakor az egész intézethez. A növendékeit lelkiismeretesen vizsgáló, ismerő és figyelemmel kísérő nevelő hangja csendül meg a beszédből, s tükröt tartva a hallgatóság elé, igyekszik jellemnevelő hatással elbocsátani az ifjúságot az intézet kötelékéből. Dr. Gárdonyi Zoltán „Gondolatok a kántorképzés jövőjéhez“ címen értekezik. Ismerteti az új rend szerinti zenei képzés körülményeit, s kiváló gyakorlati érzékkel világítja meg, hogy történjék az akadémián a két éven át tartó kántorképzés. A tanulmány helyes megvilágításba állítja a kántorképzés ügyét. Kardeván Jenő tanár tanulmánya „Intézetünk és a kisebbségi népoktatás“ címen ismerteti az intézetben működő német nyelvű kisebbségi tanfolyam munkáját. Az intézetben tanárhiány miatt teljes tanfolyam nem volt felállítható. A tanfolyam növendékeinknek két tanfolyami és két rendes német órájuk volt. Az I—II., a III—IV. és az V. osztály alkotott egy-egy külön csoportot. Ismerteti a tanulmány azután a tantárgyak szerinti munkát, a tankönyvek alapján történő tevékenységet s az e célra szolgáló tanítási tervezetek kidolgozását, az irodalmi oktatás anyagát, ismerteti végül a tanfolyam kiegészítő képesítő vizsgálatát s az újabban a vkm. részéről fölállított 1 éves német nyelvű továbbképző tanítói tanfolyamot. Az ismertetett tanulmányok 35 oldalra terjedően magukban véve is külön munkálatnak felelnek meg, azonban a 99 oldalas értesítő további adatokkal is bőven nyújt tájékoztatást az intézet valóban gazdag, áldásos munkásságáról, amiről bővebben helyhiány miatt már nem emlékezhetünk meg. A szarvasi evangélikus tanítóképzőintézet értesítője az 1937—38. tanévről. Kiss Sándor igazgató szerkesztésében 48 oldal ismerteti az intézet működését. Megemlékezik néhai Mikolik Kálmán intézőbizottsági tagról s egy elhunyt V. osztályos növendékről. Szól a tanév történetéről, ismerteti az intézet tanári testületét s annak tudományos és társadalmi munkásságát, amely széleskörű és gazdag tevékenységről tesz bizonyságot. A növendékek, majd a gyakorló- iskola névsora után ismerteti az intézet gazdaságát, amelyből közel 50 q szemes terményt élvezett, valamint a várostól nyert terményadományt s intézeti kertgazdálkodást. Részletesen szól a nevelés és tanítás, továbbá a kántorképzés ügyéről, a gyakorlati, az önképző- köri munkáról, a látogatásokról, egészségi állapotról, vizsgálatokról.
