Evangélikus Népiskola, 1938

1938 / 8-9. szám - Benedek Vince: Emlékezés egy elfeledett vérbeli muzsikus-pedagógusra és "ezermesterre"

313 való játszása. Többször egész nagy baráti társaságot gyönyörködtetett ilyen modorban a magyar nóta legszebb gyöngyeivel. Nemcsak nótá­kat játszott természetes, népies módon, de öröklött zenei tehetségével a fülbemászó operák, operettek dallamának és a klasszikus zenének is művelője volt. Játszott hegedűn, cimbalmon, klarinéton, gitáron, fagotton. Gyönyörűen énekelt is behízelgő bariton hangján. Értett a műfaragáshoz, rajzolt, festett, kalligrafikusán írt. Kottái olyanok voltak, mint a gyöngyszemek. Bolla Gábor leginkább a zene terén tevékenykedett. Több han­gulatos szerzeménye kottázva is megjelent előkelő zeneműkiadóknál. Több szerzeményét zenekarok is műsoron tartották. Egyik ilyen nyomtatásban megjelent szerzeménye a „Hazámhoz“ című, Szász Károly szövegére, Krisztinkovich Edének ajánlva. A másik : „A pásztor keserve". Egy szép népdal, kemenesaljai barátainak ajánlva. Mind szövege, mind dallama ennek a népdalnak saját szerzeménye volt. Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy ennek a népdalnak szövege nyomán írta sokkal később, állítólag, idősb Rácz Pali híres prímás a közismert „Lehullott a rezgő nyárfa ezüstszínű levele“ című dalt, néhai Erzsébet királyné kedves nótáját. Hogy így áll a dolog, azt bizonyítani látszik az is, hogy idősb Rácz Pali ezt a nótát a Zenei Lexikon adatai szerint 1877-ben írta, Bolla Gábor pedig jóval előbb, az 50-es években. Rácz Pali természetesen más dallammal és meg­toldott szöveggel jelentette meg. (Nb. Rácz Pali „ezüstszínű“ levélről beszél, Bolla Gábor pedig „aranyszínűről“.) Bolla Gábor dallama is nagyon kedves és fülbemászó. Össze­hasonlítás végett ide iktatjuk Bolla Gábor szövegét : „Lehullott a rezgő nyárfa aranyszínű levele S hogy lehullott, elsodorta azt az ősz hideg szele, Egy levélen volt írva a rózsámról ez üzenet: Gyenge ő még s ha szeret is, férjhez adni nem lehet. Elmúlt az ősz, el a zord tel, kivirult a kikelet, Újra hajtott azon nyárfa aranyszínű levelet. Azon is volt egy üzenet éj-gyöngyharmattal írva : Most viszik a kedves rózsámat nyugodni a sírba.“ A magyar népdal terjesztése érdekében kifejtett buzgalmával elismerésre méltó érdemet szerzett. Limbay Elemér, polgári nevén Limbeck Ferenc, a mostani győri Hungária-kávéház volt tulajdonosa, mint szenvedélyes népdalszöveg-gyüjtő, közel 1200 nótaszöveget gyűjtött össze munkatársaival. Ezen szövegek jó részének dallamá­hoz a zongorakíséretet klasszikusan egyszerű és mégis tökéletes harmonizálással Bolla Gábor látta el, úgy, hogy a dallamokat kezdő zongorázó is kedvvel játszhatta. Volt is a „Dal-albumnak“ kelete. Ma már alig találhatók példányok belőle. Megjegyzendő, a nótaszö­vegeket Hennicke Rezső, egykori hírneves győri könyvkereskedő adta ki 6, gyönyörű díszkötéses kötetben, melyek közül az első 1880-ban, az utolsó 1888-ban jelent meg a könyvpiacon. Ez a Dal-album abban az időben a magyar zene diadalát jelentette. Bolla Gábor után, a zongorakíséretet a dallamokhoz Nemeso- vits Antal, néhai győri zenetanár készítette. Ez a dalalbum, mint az album további kötete Braunschweigban, Litolf Henriknél jelent meg.

Next

/
Thumbnails
Contents