Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 2. szám - Könyvismertetés
74 a Magyar Hírmondó élén és meg kell hagynunk : becsületes és lelkes munkát végzett. A lap hetenkint ké'szer jelent meg, szerdán és szombaton, kicsiny nyolcadrét alakban nyolc-nyolc oldolon. Rát Mátyás után egyéb szerkesztők következnek, akik később már szép- irodalmi mellékletet is csatolnak a laphoz. A legjobb időkben sem tudott háromszáz előfizetőnél többet szerezni s gy a nyomdász — 1788 októberében kénytelen a Mag ar Hírmondót beszüntetni. Érdemes a feljegyzésre, hogy nyolc évvel később Bécsben indul meg a második magyarnyelvű újság : a Magyar Kurír. Ez a bécsi újság meglepően soká tengette életét: utolsó száma 1834-ben jelent meg. A Magyar Hírmondó megszűnése után indult meg Pesten a Magyar Mercurius, de pártolás hiánya miatt ez is csak mintegy másfélévig tudott megjelenni.“ 1783-ban szülővárosába, Győrbe hívták meg magyar lelkésznek Rát Mátyást. Bizonyos elkeseredés arra késztette, hogy később papságáról lemondjon. 1786 november 26-án győri papságáról le is mondott s ezután, mint magántudós élt szülővárosában. Egy háromnyelvű nagy szótáron dolgozott. Időközben tanárságra is pályázott Budára és Pozsonyba, a „lokális direktorság“-ra, de pályázata meddő maradt. Rát Mátyás a följegyzések szerint, különcködő természetű ember volt s mint ilyen, többször kellemetlen helyzetbe került, de mindemellett nagy tisztelet és becsülés vette körül, mert akaratereje és széleskörű tudománya előtt meghajoltak még ellenfelei is. A győriek is megengesztelődtek iránta és 1789-ben újra megválasztották lelkészüknek. A pozsonyiak is 1790-ben azzal tisztelték meg, hogy II. Lipót koronázásakor a hálaünnepre őt hívták meg német vendégszónoknak. Ez a beszéde nyomtatásban is megjelent. A győriek 1791-ben a pesti zsinatra Rátoi választották meg képviselőjüknek. A zsinatról visszatérve, Rát kisebb-nagyobb küzdelmekkel, még két évtizedig hivataloskodott Győrben. — Egy ideig szünetelt irodalmi munkássága, mert sok keserűséget hordott lelkében s ez munkakedvét lelohasz- totta. 1810 február hó 5-én halt meg. Családi neve eredetileg Ráth volt, de később magyarosan R á t n a k írta. Rát Mátyást kortársai igen „nagyra értékelték. Kazinczy Ferenc magasztalva említi leveleiben. Ő mondja, hogy Pázmány Péter és Szenczi Molnár Albert kora óta egy hazafi sem tett többet a magyar nyelv és kultúra gyarapítására, mint Rát a Magyar Hírmondó által. — Kis Jánossal, a filozófus papköltővel is sűrű érintkezésben állott. A híres Révai Miklós, mint győri rajztanár, személyes érintkezésben állott vele s az általa tervezett akadémia tagjai közé jelölte. Tagja volt Rát az Erdélyi Nyelvművelő Társaságnak is. Már a százéves jubileum alkalmából is több lap megemlékezett a magyar hírlapírás atyjáról. Pozsony és Pécs Rát Mátyásról utcát nevezett el. Nemcsak a győri evangélikus egyház, de közegyházunk is méltán büszke lehet arra, hogy az ő kebelükből került ki az a férfiú, aki az első magyar hírlap megindítója volt. Ez annál inkább figyelemre méltó, mert Rát Mátyás német légkörben nevelkedett és ennek ellenére ő a magyar eszmének, a magyar nyelvnek apostolául szegődött s egész életén keresztül a magyarság jegyében működött.
