Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 2. szám - Könyvismertetés
73 megalapítójának szülővárosában, Győrben mihamar állani fog Rát Mátyás emléke. Mivel Rát Mátyás eléggé nem méltányolható nagy horderejű vállalkozásával a hazafias érzés felkeltése mellett, a népkultúrának is alapját vetette meg, helyesnek és indokoltnak tartjuk, ha e vonatkozás révén az Evangélikus Népiskola hasábjaira kivonatosan átültetjük dr. Payr Sándor ny. egyetemi tanár tollából, Rát Mátyás életrajzát. — annak a Rát Mátyásnak életrajzát, aki nemcsak első magyar- nyelvű hírlapalapító, hanem hírneves nyelvész, költő és író, tehát nemzetnevelő is volt a maga korában. Az illusztris szerző engedel- mével a .Jubileumot Rát Mátyásnak“ címet viselő életrajzból a következő részleteket közöljük: „1930 január 1-én volt 150. évfordulója, hogy a győri születésű Rát Mátyás evangélikus lelkész az első magyar- nyelvű hírlapot, a „MAGYAR HÍRMONDÓM megindította Rát Mátyás Győrött, 1749 április 13-án, polgári családból született. Apja: Raath János, anyja : Rajts Zsuzsánna. Pozsonyban Benczúr József, Sopronban Farkas Ádám volt a kedves tanára. Ez utóbbinak névnapjára 1772-ben latin verset adott ki. Albumával régi szokás szerint, ő is felkereste a hazai patrónusokat több falun és városban. 1773-ban Nemescsóban Szakonyi József lelkészt látogatta meg s ennek albumába Horátiusnak egyik vigasztaló versét írta: „Laetus in praesens animus . . . nihil est ob omni porté beatum.“ — Albumát ma a Nemzeti Múzeum őrzi. Göttingában közel négy évig tanult s itt barátkozott össze a külföldet járó báró Podmaniczky Józseffel. A götíingai évekről is kedvesen emlékezik: „Göttinga, óh, dicső tudomány kormánya, — melytől elválását szívem most is bánja.“ Hazatérése után, mint író akart Pozsonyban megélni. Platzkó F. A. könyvnyomtatóval már ekkor tervezte a Magyar Hírlap megindítását. Még Mária Terézia életében, 1779 nyarán bocsájtotta ki az „Előre való tudakozást“, hogy akadnak-e előfizetők és november hóban egy másik Tudósítást. Szégyennek mondja, hogy Európában csak az egy magyar nemzetnek nincs hírlapja. Az engedélyt megkapta s 1750 január 1-én jelent meg a Magyar Hírmondó első száma. Hetenkint kétszer járt a lap, elég szerény formában, csupán négy nyolcadrétű lapon. De első volt, úttörő volt és Rát ezzel örökre beírta nevét a magyar kultúra történetébe. Három éven át szerkesztette lapját., sok nehézséggel. Érdekes találkozása a véletlennek, hogy amikor e sorok írója az Evangélikus Népiskola hasábjain Rát Mátyásról, az első magyar- nyelvű hírlap megind'tójáról cikkezik, ugyanakkor dr. Kemény István „Rát Mátyás Magyar Hírmondójától Budapest ölszázhúsz lapjáig“ címen ír érdekes cikket a győri evangélikus ifjúság mozgalmával kapcsolatban a Magyar Hírlapba, a kétszáz esztendős magyar sajtóról. A jelzett lap Rát Mátyás lapjáról a következőket mondja: „1780- ban, Mária Terézia uralkodásának utolsó évében indult meg Pozsonyban a Magyar H rmondó. Szerkesztője Rát Mátyás volt, aki egy magyarul nem is tudó nyomdatulajdonos megbízásából vállalta a lap irányítását. Az első magyar újság eléggé kedvező feltételek melleit indult. Előfizetői között olt találjuk a leglelkesebb magyarokat, társadalmi állásra való tekintet nélkül. Rát Mátyás három esztendeig állott
