Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 1. szám - Dr. Pozsonyi Károly: Feladataink az állampolgári nevelés terén
5 A cseh-szovjet barátság, a francia sztrájkok és a lángokban álló spanyol falvak meg városok felől felénk szálló jajkiáltások óva intenek mindenkit, hogy itt az utolsó óra, álljunk fegyverbe és vegyük fel haladéktalanul a harcot a bolsevizmus ellen a szellemi fronton, amíg nem késő ! Kétségtelen, ebben a harcban, mint minden társadalmi megmozdulásnál, az oroszlánrész jánk, pedagógusokra vár. Tekintettel ennek a munkának rendkívüli fontosságára, nem járhatunk el ötletszerűen, sem pusztán alkalomszerűen, hanem kapcsolatban az állam- polgári nevelés kérdésével, tervszerűen kell megindítani nemzetóvó munkánkat már az elemi iskola legalsóbb osztályaiban is. Talán sohasem volt aktuálisabb a tantervűnk élén álló célkitűzés, mely szerint: „A népiskola célja a hazának vallásos, erkölcsös, értelmes és öntudatosan hazafias polgárokat nevelni stb. I“ —- De gondoljuk csak meg, hogy az állampolgári nevelés lényegét régebben a tantervben előírt polg. jogok és kötelességek anyagának oktatásában látták. Már pedig, az újabb idők politikai változásai, különösen a politikai jogok kiterjesztése olyan feladatok elé állították a nagy tömegeket, melyekkel vagy egyáltalában nem, vagy csak igen nehezen tudtak megbirkózni és éppen ezáltal súlyos politikai válságok okozói lettek. Ezek az okok hozták magukkal, hogy a régi állampolgári nevelés átcsapott a másik végletbe és teljesen átvedlett politikai neveléssé. Mi sem természetesebb tehát, mint az, hogy nekünk, magyaroknak is le kell vonnunk a következtetést és egész állampolgári nevelésünket új alapokra kell fektetnünk. Az államnak használható polgárokra van szüksége, olyanokra, akik ismerik helyzetüket az államban, ismerik szavazatuk horderejét és következményeit és így tovább! Kétségtelen, hogy ez már bizonyos politikai nevelést feltételez, de nem jelenti azt, hogy ezért az egész iskolai nevelést egy adott politikai rendszer szolgálatába helyezzük. Elégedjünk meg azzal, hogy hazánknak olyan használható polgárokat neveljünk, akik képesek arra, hogy pártfölötti összetartással és egyetértésben szolgálják, minden belső vagy külső támadással szemben megvédjék a hazát! Köztudomású, hogy a politikai nevelés gondolatát a szociálista irányzatok fogadták programmjukba, mely azután legmesszebbmenőleg a Szovjetúnióban került megvalósulásra, mert igen jól tudják, hogy a politikai meggyőződést nem lehet máról-holnapra, csak bosszú és következetes munkával belenevelni a tömegekbe, tökéletesen pedig csak az ifjúságon keresztül alakítható át. Ez az oka, hogy a fasizmus majdnem kizárólag a fiatalságon keresztül valósítja meg nagyszerű nemzetmentő programmját s hasonlóképpen akarja felnevelni új embertípusát a német nemzeti szociálizmus. Hehlmann, a német politikai pedagógiának egyik nevezetes elméletírója szerint, hármas feladata van a modern pedagógiának : tanítani, nevelni és politikaivá tenni. Nálunk már Klebelsberg Kunó gróf, újabban Gömbös Gyula miniszterelnök hangsúlyozta egy új magyar embertípusnak megne- velését. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy bár politikai
