Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 12. szám - Megjegyzések
433 névben is magyarok lennének. Ha összeállítanák Csonka-Magyarország tanítóságának névsorát, nem hiszem, hogy nagyítanék, amikor azt állítom, hogy a névsorban 40 százalékban idegen hangzású nevekre bukkannánk. Ma olyan tanító-családok is idegen hangzású nevet viselnek, amelyeknek tagjai nem is konyítanak ahhoz a nyelvhez, amelyből vezetéknevüket vették. Ez is ok volna arra, hogy az ilyen tanító-családok idegen hangzású nevüket magyar hangzásúval cseréljék fel. Kartársak ! Magyar Tanítók ! — hozzátok is szólok : szívleljétek meg Ti is a fentebbiekben elmondottakat: idegen hangzású neveteket cseréljétek fel ti is az édes magyar nyelvből vett vezetéknévvel! * Cikkem kiegészítéséül ide iktatom a névmagyarosítás mikéntjére vonatkozó szükséges tudnivalókat. A belügyminiszter azoknak az akadályoknak kiküszöbölése érdekében, melyek a névmagyarosítás népszerűsítésének útjában állanak, az eddig követett eljárást lényegesen egyszerűsítette, a hivatalok és magánosok kellő tájékoztatására pedig az új nevek összefoglalását és közzétételét határozta el. A rendelet értelmében névváltoztatást kérhet az a magyar állampolgár, akinek családi neve nem magyar hangzású, — magyar hangzású ugyan, de a jó ízlést sértő, és gúnyolásra alkalmas, — továbbá az olyan nevű, amely nevet nagyon sok család képvisel (pld. Nagy, Kovács, Horváth). Férjes, elvált, vagy özvegyasszony férje után viselt nevének megváltoztatását nem kérheti. Leánykori családi nevének megváltoztatását is rendszerint csak az elvált asszony, és csak abban ez esetben kérheti, ha férje nevének viselésére nem jogosított. A kérvényt akár személyesen, akár posta útján, rendszerint közvetlenül a belügyminisztériumba kell benyújtani. Közszolgálatban állók kérvényeiket felsőbbségeik útján is felterjeszthetik. A kérvény 2 P, közalkalmazotté 1 P illeték alá esik. Ezt az 1 P-t annyiszor kell leróni, ahány nagykorú folyamodik. Ha a családfő kiskorú gyermekeinek névváltoztatását is kéri, azok után külön illetéket nem kell leróni. A bélyeggel el nem látott mellékleteket 30—30 filléres okmánybélyeggel kell ellátni. A bélyeggel ellátott mellékletek illetékmentesek. Szegénységi bizonyítvány alapján a kérvény és mellékletei bélyegmentesek. A rendelet ezután felsorolja, hogy milyen okmányokat kell a kérvényhez mellékelni. A kérvényben meg kell jelölni azt a nevet, amelyet a folyamodó új családinevül választ. Közbeeső intézkedés, és az ezzel járó időveszteség elkerülése végett ajánlatos, hogy a folyamodó több, legalább három nevet jelöljön meg, amelyekből a miniszter a sorrendben első engedélyezhető névre fogja a folyamodó nevét változtatni. Elvi okokból nem engedélyez a miniszter idegen hangzású neveket, magyartalanul képzett családineveket, kettős családineveket, történelmi neveket, ismertebb nemesi családneveket, régies írású (th, gh, eő, ss) neveket, vagy y-nal végződő neveket, végül olyan családneveket, amelyeket máris sok család visel. Az a közalkalmazott, aki legalább középiskolai képzettséghez kötött állást tölt be, ha 15 évi közszolgálata, és harctéren szerzett kardos kitüntetése, nagy vitézségi érem, vagy sávos sebesülési érme van, idegen hangzású családnevének régies írásmóddal írott, vagy y-nal végződő névre leendő megváltoztatását is kérheti. Kettősen régies írásmóddal (pld. thy, ssy) írott nevet azonban ilyen folyamodó sem kaphat.
