Evangélikus Népiskola, 1937

1937 / 12. szám - Simon Lajos: Az osztatlan evang. elemi népiskola hit- és erkölcstani tananyagának részletes beosztása

426 Vége. — Begyakorlás: Voltam-e én már Péter? Csak pénzszerzés miatt lehetek Júdás? Másért is vannak Júdások. — Voltam-e már Júdás ? Megváltozhatik-e Péter ? Hát Júdás ? — Azt mondja a Bib­liánk : „Aki az,t hiszi, hogy áll, meglássa, hogy el ne essék.“ (Kor. I. 10:12.) — Énekeljük el a 321. énekünket! 53. félóra. Jézus Pilátus előtt. Jézus sorsa a főpap előtt. A két megtévedt tanítvány. Jézus magatartása. Király, méltóságos. Tiszta, ártatlan. Mégis, milyen bűnt fognak rá ? — Elmondom a történetet. — Kikérdezem. — Összefüggően is elmondatom. 54. félóra. Jézus Pilátus előtt. A történetet elmondatás után a következő szempontok szerint tárgyalom : Jézus a szenvedésben is isteni. A változó hangulatú tömeg. A tétovázó Pilátus. — Elmélyí­tés : Jézus az emberek isteni eszménye. Hogyan leszek hozzá ha­sonló ? — Azt olvashatjuk a Szentkönyvünkben: „Szidalmaztatván, senkit sem szidalmaz, arra hagyja a bosszúállást, aki igazán ítél.“ (Pét. I. 2:23.) — Énekeljük el a 182. és a 405. énekeinket! 55. félóra. Jézus halála. Az a testi szenvedés és lelki meg­próbáltatás, ami Jézusra várakozott Kajafás és Pilátus után, itt emel­kedik a legmagasabbra. De abban is Isten marad a Szenvedő, aki a kínok óráiban is Üdvözítő, Megváltó. — Kész az ítélet. Viszik az ártatlant a legcsúfabb halálra, a kereszthalálra. Ezzel akarják meg­szégyeníteni. Ebből a szégyenfából lesz a keresztyénség reménység­fája, a diadal jelvénye a gonoszság felett. Hogyan marad Jézus a szenvedésben is Megváltó, Isten fia ? — Elmondom a történetet. — Kikérdezés után összefüggően is elmondatom. 56. félóra. Jézus halála. Elmondatom a történetet. Azután a következő szempontok szerint tárgyalom : Jézus a szenvedésben is a földre szállt szeretet, aki az őt sirató asszonyokat vigasztalja, meg­látja jövendő sorsukat, aki imádkozik kínzóiért, a gúnyolódókért, aki a megtérőnek mennyországot ígér, aki gondoskodik anyjáról és legkedvesebb tanítványáról, aki utoljára hagyja magát Isten oltal­mába, mikor már erőtelen a lelke jótevésre. — Begyakorlás : Tudok-e én a szenvedésben önzetlen lenni ? Az az erkölcsi nagyság, aki a szenvedésben is önzetlen tud lenni? — Azt mondja Bibliánk: „A mi bűneinket hordozta az ő testében a fán, hogy a bűnnek meghalván, éjnénk az igazságnak, kinek sebeivel gyógyultunk meg.“ (Pét. 12 : 24.) Énekeljük el a 183. énekünket! 57. félóra. Jézus eltemetése. Jézus követői nem felejtették el Jézust. Eddig csak könnyeikkel áldoztak az Igaznak, most gondos­kodnak eltemetéséről. A két rabló holttestét a Golgota közös sírja várja. Senkijük sem volt. Jézusról gondoskodnak hívei. Hogyan gon­doskodnak eltemetéséről a módosabb és a szegény hívek ? — El­mondom a történetet, majd magyarázom : Arimathiai József és Niko- démus (gazdag hívek) gondoskodása. A sirató asszonyok a temeté­sen. — Mit tudok én vinni,Jézus koporsójába? Le tudok-e mon­dani a legkedvesebbről is Érte ? Mit kér tőlem ? (Lelkemet, szíve­met.) — Az igazságot el lehet temetni, de megölni nem lehet. — Olvassuk el a Szentkönyvünkből a Mt. 10:28. versét: „Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket meg nem ölhetik.“ — Éne­keljük el a 205. énekünket.

Next

/
Thumbnails
Contents