Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 7-8. szám - Könyvismertetés
260 csenevész marad, hanem a szellemi munka feltételeit is csökkenti. Ha pedig csak egyre erkölcsi intelmekkel tömjük a gyermeket és minden egyebet elhanyagolunk a nevelésben, lehet, hogy sohasem lesz maszatos, nem szakítja el egyetlen ruháját sem, mindig kínosan illedelmes lesz, de az is nagyon lehet, hogy fejletlen marad a teste és korlátolt az érdeklődése, nem fejlődik önállóvá, sőt az is lehet, hogy minden nagy jósága csak külső máz lesz. A hatodik fejezet a családi nevelés eszközeit sorolja fel. Elsőhelyen említi a példaadást. A példának a nevelésben az emberi lélek két alapvető tulajdonsága miatt van nagy jelentősége. Egyik az, hogy az emberben rendkívül élénk az utánzás képessége ; az utánzásra való hajlandóság, a másik az, hogy az ember mások akaratának öntudatlanul is enged, befolyásolható, hajlítható. Utánoz a gyermek hangot, hanghordozást, ismétel szavakat, mondásokat, eltanulja a mozdulatokat, fejtartást, járást, a szülők nyelvét, társasági modorát, gondolkozásmódját, erkölcsi álláspontját. Azért kell a szülők életének olyannak lennie, hogy bármely pillanatban például szolgálhasson. Mindnyájan vétünk ez ellen, igyekezzünk lehetőleg kevésszer véteni. Az a tudat, hogy a gyermekünk példánkból tanul, szigorú önbírálatot követel tőlünk. Az oktatás, mint nevelési eszköz, kétélű fegyver. Ezt úgy kell értenünk, hogy a gyermek fejlődését nem szabad siettetni. Mindennek eljön az ideje. Ne keresse a dicsőségét egyetlen szülő sem abban, hogy 2—3—5 éves gyermeke már mi mindent tud. Öröm, ha élénk az esze, de a mesterséges oktatás nem vezet jóra. Egy bizonyos korban a gyermek folyton kérdez. Ezekre a kérdésekre nagyon kell ügyelni. Soha sem szabad azt mondani, hogy ugyan ne kérdezz annyit 1 Ha éppen nem érünk rá, mondjuk azt, hogy várj egy kicsit, most dolgom van. Fontos az is, hogy a gyermek ne érezze a vele való beszélgetésünket oktatásnak. A leckéztető oktatást nem méltányolja és hamarosan esetleg örökre megunja. Sokszor a szülők szabadjára engedik nyelvüket a gyermek előtt, mondván: „Hiszen úgy sem érti!“ Ez sokszor igaz. De viszont látja és hallja. Nem tudjuk, mit ragad meg figyelme, mit tart meg az emlékezete s milyen kapcsolatban adja majd elő valaha. Szabály : Nem tenni, nem mondani a gyermek előtt semmit, amit nem akarunk, hogy megértsen és kövessen. Amit megértetlenül raktároz el, az igen sokszor olyan, mint a meg nem emésztett étel; csak kárt okoz. A nevelés eszközei között fontos szerep jut a következetes szoktatásnak és foglalkoztatásnak. A szülők részéről a foglalkoztatás a játékszerekkel kezdődik, az első csörgőtől kezdve a rendszeres tanulásig hosszú fokozaton megy végig. Mindig egyet eredményez: a gyermek fejlődését. Úgy kell tehát a foglalkoztatás módját megválasztani, hogy az a fejlődésre nézve kedvező legyen, általa a szoktatás az óhajtott irányba haladjon. Minél kisebb a gyermek, annál egyszerűbb legyen a játékszere. Ne legyen egyszerre sok játékszer, mert ez szeszélyes válogatást, kapkodást idéz elő. A foglalkoztatással kapcsolatban említést kíván a gyermek társasága. A szülők egyik legfőbb gondja ez, mert veszedelmes csak a
