Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 6. szám - Kútvölgyi Klebniczky István: A világháború után feltámadt országok oktatásügye
213 az állami és egyházi minősítés között nagy ellentétek legyenek. Mert az nem szolgálja sem a bizottságok, sem a tanítóság, sem a tanügy érdekeit, ha az egyik iskolavizsgáló, vagy iskolavizsgálóbizottság a tanítót kiválónak, a másik meg elégségesnek minősíti, amire már gyakran volt példa, kettőről én is tudok. A minősítésnél nemcsak az lehet mérvadó, amit a körzeti iskolafelügyelő, vagy a kir. tanfelügyelő iskolalátogatásaik alkalmával a rendelkezésükre álló rövid idő alatt tapasztalnak, hanem mindaz, amit a 38.700/1936. V. 1. számú vkm. rendelet 7. pontja tartalmaz. Ennek elbírálása pedig az iskola igazgatója és az egyházi hatóság belevonása nélkül lehetetlen. Mert ezek nélkül csak egyoldalú intézkedésről lehetne szó. A minősítésnél követendő elveket helyeselni lehet, csak kétségbe vonom, hogy a kir. tanfelügyelő a d) pontban előírt követelményeknek eleget tud-e tenni, ha a minősítésnél mellőzik az iskola igazgatóját. (A tanító magatartása az iskolában és a társadalomban. Van-e tekintélye ... a társadalom előtt? stb.) — Továbbá nem tudom belátni, hogy a szavakkal való minősítés után (ami helyes), mi szükség van a „számbeli" minősítésre ? így a legapróbb részletekig kidolgozott Utasításnak (3500/936. elnöki számú rendelet) nagyon rideg, bürokratikus fináléja lesz, mely ellentétben áll az Utasítás szellemével. (Lásd az „Utasítás“ 30. §, 4, 31. §, 2. és 41. § 11. pontjait!) A világháború után feltámadt országok oktatásügye. Irta : Kútvölgyi Klebniczky István tanító, Budapest. Rokon népünknek, az észt népnek iskolaügye sokban hasonlít, de céljában távol áll a finnekétől. Az észt iskolák tanítási főcélja a most felszabadult állam szabadságának, fennmaradásának biztosítására polgárokat nevelni. A gyakorlatiasság és a korszerűség jellemzi. Ezért domborítják ki a reáltárgyakat és ezért tanítanak az elemi iskola felső tagozatában idegen nyelveket. A vallástanítás nem kötelező, ami orosz hatásnak tulajdonítható. A tankötelezettség a 7. életévtől a 16. életévig tart. Az elemi iskola 6 osztályának elvégzése után 2 évi továbbképző iskolába köteles járni mindaz, aki középiskolában nem folytatja tanulmányait. Évzáró vizsga (érettségi a középiskolában) nincs. Módszerében a legnagyobb szabadság áll a tanítók rendelkezésére. A tanítási idő 35 hét, esetleg falun rövidebb. A népiskola felsőtagozatában — különösen városokban — szakoktatás van. Nagyszünetben „nyári iskolát" tartanak, amelyek a mi napközinktől abban különböznek, hogy ismétlésekkel is foglalkoznak. Mellékelek egy városi óraszám beosztást: 11. IV. V. Anyanyelv 8 7 6 Beszéd és értelemgyakorlat 3 1 1 Számolás, mérés 5 5 5
