Evangélikus Népiskola, 1937

1937 / 4. szám - Kántori rovat

162 sógban halad a befejezésig. Rokondallam mind a kettő, sőt egymást után­zók, mutatják a fel- és leszálló dallamképletek. Vájjon nem Tinódi dal­lama-e a „Krisztus Urunknak“ is, vagy talán egy Tinódi-utánzótól származik? Mivel énekeskönyvünkben több „Krisztus Urunk“-ra szerzett ének­szöveg van és mivel az ádventi (122.) és a két karácsonyi (135., 144.) ének kivételével anakronizmus reggeli, szentegyházi, keresztségi, jézusi, a ter­mészetről szóló énekeket karácsonyi dallamra énekelni: énekeljük e szöve­geket (73., 43., 267., 302., 423., 515.) a „Siess, keresztyén, lelki jót hallani“ dallamára. Ha református testvéreink énekelik a „Szulimán császár diadaláról“ szóló Tinódi-dalra az „Imádkozzatok és buzgón kérjetek“-et1) ritmikus formában, eredeti dallamvezetéssel, akkor minden aggodalmas­kodás nélkül átvehetjük mi is Tinódi dallamát, „Siess, keresztyén, lelki jót hallani“, amelyik szintén ritmikus, mint a „Krisztus Urunknak“ is: annyival inkább, mert régi énekeskönyveink a „Mi kegyes Atyánk, böl- cseségnek Ura“ szövegét is erre a dallamra jelzik (dunántúli énekes- könyv 4Ö6.). De ezt a jelzést ne tévesszük össze Kapi korálkönyve 160. számával, 'amire a tótból elmagyarosodott evangélikus gyülekezetek éne­kelik a „Krisztus Urunk“-at. A „Mi kegyes Atyánk, bölcseségnek Ura“ ifjúsági ének, a „Siess, keresztyén“ dallamával kell a köztudatba bevinni. Az is gondolkoztak a két dallam rokonságánál, hogy Pécselyi Király Imre írta a „Krisztus Urunknak áldott születésén“ szövegét. Erre a metrumra írta a „Krisztusnak a keresztfán lett 7 szavából“ való énekét is, amelyik az 1751-es és 1773-as kolozsvári énekeskönyvben „Ad nótám : Dávid király nótájára“ (Siess, kér., lelki jót hallani) van jelezve. Itt a szövege : (Melléklet 3. a. b.) Paradicsomnak te szép Előfója, Oh kegyes Jézus, Istennek -báránya ! Te vagy lelkűnknek igaz Megváltója, Szabadítója. Értünk egyedül szörnyű kínt szenvedél, Megfizettetél, tövisét viselél, Mi bűneinkért véreddel fizettél, S megölettettél. (Folyt, köv.) * Egyházzenei konferencia. Irta : Kertai János igazg.-tanító, Kőszeg. A hitélet terén észlelhető ébredés az egyházi zene terén is mutat­kozik. Azt hinné az ember, hogy a világháború előtti csendes békeévek nyugodt légköre a művészetek kifejlődésére kedvező hatással volt. Általá­nosságban talán igen, de az egyházi zeneművészet éppen ebben a korban esett vissza. A fellendülése a már említett mélyülő hitélettel kapcsolatos. A március 1-én és 2-án Budapesten megtartott egyházzenei konfe­rencia oly széles mederben, minden kérdést átfogóan tárgyalta a temp­lomi zene reformját, hogy szinte nem maradt érintetlen egy probléma sem. A Protestáns Irodalmi Társaság tekintélye, továbbá az ismertnevű előadók biztosították a konferencia sikerét. 1 1) Ref. énekeskönyv, 285. dicséret.

Next

/
Thumbnails
Contents