Evangélikus Népiskola, 1937
1937 / 4. szám - Könyvismertetés
153 épült iskolaházból és tanítólakásból lát és amit ott lát. A nyugal- masság helyett nyomasztó rengés folyik le a puszták alföldi peremén és a lelkekben. .Mostoha filmképek ezek, hajnalszínek és búzavirágszín nélküliek. Üresek, barnák, kérlelhetetlen illusztrációk osonnak át ma ott, ahol Arany János mesebetűket látott a hamuban és Petőfi áldott virágszőnyegeket, merengő biztos bérceket, az utód, a késő magyar poéta ezektől a nyugalmas gyönyörűségektől meg van fosztva. Bakó József bármily kietlen az új könyvben, költőileg őszinte és fájdalmas. Azt hisszük, ezek a kiégett tónusok, sovány és reménytelen vonalak, valósággal kísérteti módon állják körül. — Keserű, kiszikkadt alföld, új, keserű szociális kérdések, nyomasztóan kiemelt vonalak könyve az új Bakó-könyv. Ősi nyers értékeinek kőbe vésett verspéldája az erőteljes, verista merészségű szénrajz önmagáról és édesanyjáról. („Két pillér között.“) — A tiszta költészet egyszerű, nagy ódavonalaiból rakott híd, amely átvezet a maradandóságba.“ Ismertetésem befejezéséül álljon itt mutatóba Bakónak egy borús lelkiállapotot lehelő verse, a „Követelés“ című, egy tipikusan Bakó-vers. „Élet! Te zsarnoki Mennyi örömet koboztál tőlem ! Most, mikor görnyed már a váltam, most könyörgök Hozzád : néhány kárpótló, ujjongó órát adj vissza hát! Hisz jogos jussom és megérdemelt! Ne küldd pörbe e dűlő kebelt urával, aki gyúrta, hogy legyen ; igazam lesz, mert minden sebhelyem rád esküszik ! Ütöttél, vertél, vérbe hagytál, belemnél fogva kikötöttél, bár a hittel felmösdattál, nem hiszek már, több a többnél : fizess, fizess 1“ Ide iktattam ezt a néhány versszakot, hogy az olvasó megértse, kicsoda ez a Bakó József, aki magáról „Gyónás“ c. költeményében ezeket írja : „Nem vagyok én más, csak önsorsát hangzó Bokrétás ének, vagy máglyás jajszó, Mit őröl ez a vérhajtott malom S hangulatszél tép ki az ablakon 1 . . Bakó József tollahegyén kaleidoskópszerűen váltakoznak a színek s ezeket úgy pazarolja, mint aki fölös számban rendelkezik az Istentől nyert tehetségekkel! Most jelent meg Herényi Bendly János : „A nóta szárnyán“ című 3 felvonásos, vidám népszínműve dalokkal. Örülünk, hogy végre nyitott szemmel járó falusi tanító szánta rá magát népszínműírásra, mert sajnos, népszínműirodalmunk, kevés kivétellel, igen gyenge. E zamatos magyarsággal megírt falusi esemény, melynek alakjai élethűek, elevenek és természetesek, azt bizonyítja, hogy írója a gyakorlat embere, aki meglátja mindazt, ami a falusi szín
