Evangélikus Népiskola, 1936
1936 / 2. szám - Péterfy Sándor - A falukutatás - Lucázás, néphit, babona. Gyűjtések
53 is szívesen szorít itt egy kis helyet ilyen célra. Kevesebb számú érdeklődőnek pedig válaszbélyegre adok szíves felvilágosításokat. Kívánom, hogy minél többen találjatok az új perspektívában boldogulást. _________ Orszigety Lajos. P éterfy Sándor azt a levelét, amelyből jelen számunk „A karácsonyi tanítógyűlések“ c. cikk után részletet hoz, 34 éves korában írta atyai pártfogójához, a nemescsói evangélikus lelkészhez. A levéltöredéket az „Lötvös-Alap“ 1935. évi júliusi számából vettük át, amelyben Hit, bizalom és hűség címmel Sólyom János írt az Eötvös- Alap 60 éves jubileumáról. Péterfy Sándor nagy értékünk. Ma is és ebben a pár sorban is tud tanítani és segíteni bennünket. Az Evangélikus Népiskola azáltal is szolgálni véli a célját, hogy időnkint arra különösen méltó rövid részleteket közöl útmutató szellemek gondolataiból. _________ A falukutatás nagy jelentőségű és jövőnkre is kiható egyetemes megmozdulása széles értelmiségi rétegeknek. Nemcsak a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsége állította össze a Nemzettanulmányozás Útmutatóját, hanem egyes főigazgatóságok is hivatalos programmjukká tették az ezirányú faluismereti és népnevelési munkát. Ezért ma már nevelésügyi folyóiratainkban is helye van a kérdéshez tartozó, gondolatokat terjesztő és ébresztő részleteknek. Ezzel a szándékkal közöl jelen számunk ide vonatkozó gyér szemelvényt a falukutatás egy szűkrehatárolt, de mégis gazdag területéről. Lucázás, Lucajárás, Lucanapi köszöntés. (Dec. 13.) Lucázáskor a gyermek meglátogatja a gazdaasszonyokat. Egy kis csomó szalmára térdelve mondja el verses mondókáját, melyben a gazdaságra kéri Isten áldását: „Tiktyok, luggyok úgy megüllön a helibe, mint a fejsze a nyelibe. Kalbászuk akkora legyen, mint a falu hossza, szalonnájuk meg mint a hidas táblája. Luca, Luca kitt-kotty, tojjanak a tiktyok!“ (Szakony, Sopron vm.) Lucanap előtt való este egy legényt bekötnek teljesen szalmával, azután hatalmas láncokkal körülfonják és úgy mennek házról-házra. Két, vagy három nagy kosárban pelyvát (töreket) visznek utána. Bemennek az udvarokba, sőt a szobákba is, ha beengedik őket, ha meg nem, csak kívül kiabálják: „Luca, Luca kitty-kotty, ha nem adnak szalonnát, beverem a gerendát!“ A kosarasok teleszórják az egész udvart és folyosót pelyvával. (Gyömöre, Győr vm.) Luca, Luca kitty-kotty kukoríkú, Ha nem adnak litty-lotty kukoríkú, (ha adnak : sok csibéjük legyen, ha nem adnak : záptojás legyen). Annyi csibéjük legyen, mint az égen a csillag, Olyan hosszú kolbászuk, mint a falu hossza. (Kisfalud, Sopron m.)
