Evangélikus Népiskola, 1936
1936 / 1. szám - Megfigyelések
26 Gyakorlatilag sokkalta több és állandóbb reményt fűznék ahhoz, hogy a tanító megfelelő lelkészi képzést kapjon. Ennek természetesen nélkülözhetetlen előfeltétele az volna, hogy az egyház haladéktalanul igyekezzék visszaszerezni az elvett kántori és lévitai javadalmat, hogy így egy kis anyagi ellenérték buzdítólag is hasson azokra, akik három embernek a munkájára vállalkoznak. Ha ezt sikerülne elérnünk, akkor mindig volna olyan tanító, aki, mondjuk pl. ötévi tanítói gyakorlat előfeltétele mellett is, elmenne ilyen tanfolyamra, hogy a lelkészi szolgálatokra magát képesíttesse. Az ilyen tanítót azonban feltétlenül fel kellene ruházni különféle olyan funkciók végzésével, melyet most a filiabeli tanító nem végezhet. Íme itt van pl. a keresztelés. Még a falusi szülésznő is végezheti, bár csak szükség esetén, míg ugyanezt a filiabeli tanító, aki vasárnaponként igét hirdet a szószékről, nem teheti. A lelkészi szolgálatnak az elvégzése a tanítóra nézve emelkedést jelentene, melynek nem maradna el a jótékony hatása az egyházi életnek sokféle vonatkozásában. Ismétlem azonban, bármilyen formájában intézzék el is egyházi hatóságaink ezt a kérdést, gyakorlatilag csak úgy lesz állandó értéke, ha annak anyagi előnyét is biztosítani tudják. Mert ha az egyház nem tudja visszaszerezni azt, amit az államhatalom tőlünk kántoroktól közvetlenül, a gyülekezetektől pedig közvetve elvett, a kántori és lévitai javadalmatokkor ennek a kérdésnek a végleges és gyakorlati megoldása csak utópia marad. Megfigyelések. A továbbképző iskola tanterve. Nagyfontosságú rendelkezés az, amellyel a kultuszminiszter a továbbképző iskolák tantervét és tantervi utasítását kiadta. Régi mulasztást pótolt ez a munkálat, aminek tanulmányozását s majd az életben megvalósítását várja a miniszter a tanítóságtól. Kétségtelenül számottevő az az egységes felfogásra vezető lépés népoktatásügyünkben, amit a továbbképző iskola életében az új tanterv és utasítás jelent. Egységes irányítás nélkül az oktatás e fokon eddig teljesen ötletszerű, hiányos, bizonytalanságban tapogatózó volt. Különösen a kezdő tanító nehezen igazodott el e téren, nem talált útmutatást. Most e hiányt pótolja a kiadott munkálat. Nagy előnye, hogy az élethez alkalmazkodik, nem kíván lehetetlent. Nem jelöli ki sablonosán és kötelezően az okvetlenül elvégzendő anyagot, hanem megkívánja, hogy a helyi körülményekhez szabva válogassa ki a tanító a tárgyalandó egységeket. Gyakorlatias, átfogó, közhasznú ismereteket ölel föl. A tanterv- és utasítással még foglalkozunk. Készséggel fogadjuk a kultuszminiszter óhaját, amely szerint minden erőnkkel igyekszünk az általános továbbképző iskola munkáját sikeressé tenni. A tanítóság a maga részéről eddig is igyekezett e téren kötelességét teljesíteni. Nem rajta múlott, hogy hiányai miatt ez iskolatípus az elsorvadás jelét viselte magán. A helyzetnek javulnia kell. Rá kell
