Evangélikus Népiskola, 1936

1936 / 1. szám - Istenes József: Hogyan vezette vissza egymáshoz egy elveszett Evangélikus Népiskola a haragos házastársakat?

20

magán a történteket. Ez nagyon nehéz, tudom. Anyai szív meg tudja tenni. Legyen kedves és jó hozzá. Próbálja meg a szeretettel íefegy- verezni. Nagyon fontos, hogy tapintatos legyen férjével szemben. Alkalmazkodjék egy időre urához, amíg a béke meglesz. Mindig azt nézze, mit szeretne az ura. Ha valamit szólna a történtekről, igyekezzék ügyesen másról beszélgetni. Ha ismét ittas lenne, akkor is jól bánjék vele. Inkább egyedül végezze el most az elején a munkát. Vigyázzon, hogy ne igyék sokat. Ha ismét goromba lenne, ne feleseljen. Szemrehányásokat ne tegyen ! Rosszra rosszal ne feleljen 1 Mások előtt különösen fogja pártját. Különösen most, amíg ismét helyreáll a béke, igyekezzék ezeket megtenni. Ne gondolja azonban, hogy ez csak a maga erejéből fog sikerülni.

— Bizony, tanító úr: „Erőnk magában mit sem ér...“

— Aki hisz, az vigasztalást és erőt talál az imádságban. Sokat imádkozzék. Kérje a jó Istent, hogy,,megsegítse. Mindig férjéért is imádkozzék. Bízzék a jó Istenben ! 0 biztosan megsegíti. Tehát térjen vissza férjéhez, tegye meg ezeket. Hiszen nem lehet senki nagyobb befolyással férjére, mint maga. Ha mindezek sikerültek magának, akkor nagy győzelmet aratott. Nemcsak családi boldogságuk állott ismét helyre, hanem az Istennek egy megtévedt juhocskáját segítette visszavezetni pásztorához. Én is segítségére leszek. Ha talán megáldja magukat a jó Isten egy gyermekkel, akkor majd a bölcső felett ismét egyek lesznek.

— Köszönöm, tanító úr, a szép szavakat és a jó tanácsot. En már nagyon sokat megpróbáltam, megpróbálom ezt is. Ha visszahív a férjem, visszatérek.

— Tegyen meg mindent, ahogy mondtam. Imádkozzék sokat, férjéért is. Szeresse őt. Igyekezzék mindent elfelejteni. Mégegyszer mondom, a szeretet a legfontosabb. Isten áldja meg magukat és legyen Önökkel! Erről, amit itt beszéltünk, senkinek ne szóljon — fejeztem be a beszédet és elmentem.

Hazamenet, első gondolatom volt: „Köszönöm, Uram, hogy megszólaltál bennem 1“

Kételkedtem, hogy sikerült őket kibékítenem, mert igen élesnek látszott köztük az ellentét. Nem is volt nyugtom.

Este azután igyekeztem a házuk felé sétálni. A férj behívott.

— Na, tanító úr, megtért ám az asszony 1 — mondta mosolyova a férj.

— Hogy-hogy?

— Azt üzentem a gyerekkel, hogyha maga nem talál haza, én haza nem vezetem.

— Hol van most ?

— Künn van, biztosan szégyenli magát, mert nem jön be.

Sokáig elbeszélgettem vele.

— Hát csak legyenek meg békességgel!

Késő este lett, mire a történet végétért. A sikeres munka öröme sugallta, hogy a késő éjjeli órákig leírjam az elmondottakat. Meg kívánom jegyezni, hogy a beszélgetés német nyelven történt.

Sem prédikáció, sem valami nagy alkotás nem akart ez lenni. Csupán csak hivatásom egyik igen szép feladatának elvégzése. Lelki