Evangélikus Népiskola, 1935
1935 / 3. szám - Fülöp Zoltán: A helyivonatkoztatások felhasználása tananyagbeosztásunkban
84 A helyivonatkoztatás útján szerzett ismeretszerzés a Tanterv feldolgozott anyagának fontos és szerves kiegészítő része. A tanuló ily módon osztályról-osztályra több és több ismeretet szerez, hall és lát meg a körülötte látható és nem látható eseményekről, tárgyakról a szemlélődés és elképzelés alapján. A helyivonatkozások anyagát osztályonként elkülöníteni nem lehet, mert önálló egységekre nem osztható szét. Különben mindig a tanítási egység mutatja meg a tanítónak legjobban, hogy alkalmazható-e megfelelő helyivonatkoztatás vagy nem?! A helyivonatkoztatások alkalmazását erőltetni nem szabad. A helyivonatkozások alkalmazásánál a tanítónak, nevelőnek igen küröltekintőnek kell lennie, mert sokszor amennyit használhat vele, számos esetben ugyanannyit ronthat is a gyermeki lélekben a természetes fejlődés rovására. * A korábban és még ma is sok helyen készített tananyagbeosztások súlyos hibáit az 59.076/1932. VIII. d. sz. rendelet — a gyakor- latiatlanság, a helyi viszonyok és több más fontos körülmény számbavételének hiánya miatt — a következőkben állapítja meg: ,,A tananyagbeosztások elkészítésének mai módja nem felel meg a hozzáfűzött kívánalmaknak.“ ,,Ezeknek elkészítése még ma is sok helyen úgy történik, hogy a tanító egyszerűen kiírja a tananyagot a tantervből és jóváhagyás végett felettes hatósága elé terjeszi. Az ilyen módon elkészített tanmenet semmiképen sem szolgálhatja a gyakorlati irányú s a munkára való nevelés és oktatás célját.“ A múlt tananyagbeosztásaival szemben az említett rendelet életbevágó fontos pedagógiai követeléseket állít fel. Az említett követelések a gyermek előrehaladását, munkáját, nevelési és tanítási szempontból nagyban megkönnyítik. Az életbevgó rendelet útján a tanulók érdeklődése fokozódik; gondolkodási készségük elmélyítődik; a tanítási egység iránti készségük nagyobb lesz; a folytonos koncentráció folytán ismeretkörük bővül a gyakori kirándulással, szemléltetéssel, kiváncsisági vágyuk kielégítést nyer; a gyakori kirándulásokkal kedélye, lelke, erkölcse szebbé, jobbá lesz; végül más egységekhez könnyebben nyer anyagot, ami után imeretköre bővül, elraktáro- zódást nyer. A helyi és egyéb vonatkozások elvét ilymódon beosztásunkban sokkal könnyebben tudjuk megtenni. Csakis ilyen beosztással lehet gyakorlatias elveket és megállapításokat a tanulókkal elvégeztetni, végrehajtani. A munkaiskola elveivel tanított gyermek az általános megállapítás szerint az életben sokkal jobban boldogul, nagyobb előrehaladást tud tenni. Tananyagbeosztásban továbbá igen nagy súly helyezendő az erkölcsi tanulság és tanítási eredmény levonására, úgyszintén a cselekvő foglalkoztatásra is. A régebben készített tananyagbeosztásoknak első, de legfőbb hibája abban rejlett, hogy a beosztás hetekre szólt. Számos példa igazolja, hogy az órákra kidolgozott tananyagbeosztás a célszerűbb, célnak megfelelőbb. Leghelyesebb ezért, ha minden tanító heti be-
