Evangélikus Népiskola, 1935
1935 / 7-8. szám - Marosfalvi Müntz Albertina: Az értelmileg fogyatékos gyermekekről, különös tekintettel a gyengetehetségű iskolásgyermekekre
206 Az értelmileg fogyatékos gyermekekről, különös tekintettel a gyengetehetségü iskolásAkit a sors megkímélt tőle, el sem tudja képzelni, milyen rettenetes csapást jelentenek e szavak: értelmifogyatékos, gyengeelméjű gyermek! Rájuk illik az írás szava: szemük van s nem látnak, fülük van s nem hallanak. Az emberi nem legnagyobb kincsétől, az ép értelemtől vannak megfosztva. Nagy veszteség a szemvilág, a hallás elvesztése, de siralmasabb az értelmi fogyatékosok sorsa. Hiszen, mint tudjuk, a vak, a síiket, érzéki fogyatékosságai ellenére mégis fel tud emelkedni a kultúra magaslatára, sőt vak-síket is képes ebben magas fokra, emelkedni, amint azt Keller Helén, Egri Margit és többek példája mutatja, de az értelmileg fogyatékos erre nem képes. Neki a maga tudatlanságában kell leélnie sivár életét. Számuk a legutóbbi statisztika szerint 11.000-re tehető Csonka-Magyar- országon, A mindennapi életben különböző elnevezéssel foglalják össze az értelmileg fogyatékos gyermekeket: idióta, gyengeelméjű, gyenge- tehetségű, amely elnevezés fokozatbeli eltéréseket is jelent. Sokszor találjuk a gyengeelméjűséget kretínizmussal, epilepsziával, erkölcsi fogyatkozással párosulva, ami a bajt még súlyosabbá teszi. Értelmi tekintetben legalacsonyabb színvonalon vannak az idióták. Az idióta sohasem éri el azt az értelmi fejlettséget, hogy magát szavakkal megértesse, vagyis arra sohasem képes, hogy gondolatait szavakba foglalja, vagy mások szavakba foglalt gondolatait megértse, és erre egyedül értelmének fogyatékossága miatt képtelen. Az idióta gyermek az őt fenyegető külső veszélyekkel szemben védekezni nem tud. Az idiótia legmagasabb fokán állók is legfeljebb járni tudnak és megkülönböztetik mi ehető és mi nem. Az idióták társadalmon kívül álló lények. Pedagógiailag nem befolyásolhatók. Zártintézeti ápolásra szorulnak. A gyengeelméjű gyermekek vagy imbecillek, befolyásolhatóság szempontjából jobbak az idiótáknál, de sohasem fejlődnek ki any- nyira, hogy magukat másokkal írásban önállóan meg tudják érteni, sem arra, hogy mások írásban foglalt gondolatait megértsék. Feltéve, hogy mindez az értelem fogyatékossága miatt állt elő. Természetesen nincs itt szó olyanokról, akik a látás hiányossága vagy mozgási rendellenességek miatt nem tudnak írni! A gyengeelméjűek felnőtt korukban is az óvódások és az első elemisták értelmi színvonalán mozognak. Kisebb házimunkákat elvégeznek, de külső munkára nem alkalmasak. Zárt intézetben azonban felhasználhatók. A normális gyermek értelmi korához viszonyítva a gyengeelméjű gyermek értelmi korát, 4—6 évi elmaradottságot mutat. Az idióta és gyengeelméjű gyermek folytonos felügyeletre, gondozásra szorul, egy személyt állandóan lekötve tart magának, miáltal egyik hozzátartozóját elvonja napi keresetétől s a család megélhetését megnehezíti.
