Evangélikus Népiskola, 1935
1935 / 6. szám - Kántori rovat
192 a gyakorlatban tapasztalt nehézségek nyomán, másrészt az elemző ész segítségével megkülönbözteti a dallamot a ritmustól; az előbbit nagyjából megtartja, az utóbbit azonban kalodába szorítja olymódon, hogy túlnyomóan csak egyenlő hosszúságú hangokat tűr meg (kivévén a dallamsorok utolsó és utolsóelőtti hangjait, melyek a többinél hosszabbak lehettek). A régi koráldallaihok élénk ritmusának ezt a megnyesését nevezzük kiegyenlítésnek, az ílymódon átalakított dallamokat kiegyenlített koráloknak. A kiegyenlítés széleskörű elterjedésével az a helyzet állott elő, hogy az ezután keletkezett új korálok már keletkezésükkor olyan ritmusbeli alkattal jöttek a világra, mint a kiegyenlített korálok. Ekkor a koráldalla- mok két, külsőleg meg nem különböztethető csoportba oszthatók: egyik a régibb keletű és utólag kiegyenlített ritmusú, másik az újabb keletű, már eredetileg is az ,,észszerűbb“ egyenlő hosszú hangokban komponált korálok csoportja. (Foly atása következik.) * Kottamellékleteink. A Kántori Rovat mellékleteként az ,.Evangélikus Népiskola“ E é. júniusi számában a következő ritmikus korálokat közöljük: 1, Dicsőség mennyben Istennek, a) 3 szólamú gyermekkarra, b) 4 szó- lamú férfikarra. 2 Ki dolgát csak Istenre hagyja, 3 szólamú gyermekkarra. 3. Minden ember csak halandó, 2- és 3 szólamú gyermekkarra. A közölt ritmikus korálok kísérő szólamainak Gárdonyi Zoltán dr., soproni ev. tanítóképzőintézeti tanár a szerzője. Az énekszövegeket a Dunántúli Énkekeskönyvből vettük. Bárki könnyen megállapíthatja, hogy a kottamellékteteinkben közölt ritmikus korálok prozódiája (vagyis szövegrítmusának és dallamritmusának viszonya) sok tekintetben kifogásolható, aminek azonban nem mi vagyunk az okozói. A hiba abban van, hogy az idegen énekszövegek magyar átdolgozásai, fordításai nem vették tekintetbe a korálok zenei ritmusát, illetőleg nem ritmikus korál-éneklés céljaira készültek. A Dicsőség mennyben Istennek kezdetű egyházi ének szövege Luk. 2, 14. alapján készült. A latinból a németre átdolgozott szöveg szerzőjéül sokan Decius Miklós stettini prédikátort (megh. 1529) tekintik. A dallama (ion) egy 1539. évi lipcsei énekeskönyvből (,,Geistliche lieder auffs new gebessert und gemehrt zu Wittenberg. D. Marti Luther. Gedruckt zu Leipzig durch Valten Schumann) ismeretes. Dallamának alapjául szolgált az a dallam, mely Münzer Tamás 1524. évi misekönyvének tanúsága szerint ,,Gloria" néven szerepelt a római mise egy részében. A Ki dolgát csak Istenre hagyja kezdetű egyházi ének szövegét és (moll) dallamát Neumark György (1621—1681) weimári udvari könyvtáros 1640-ben szerezte. A Minden ember csak halandó kezdetű egyházi ének 1678 óta ismeretes. A szöveg szerzőjéül sokan Albinus János naumburgi lelkészt (1624—1679), a dallam szerzőjéül pedig Hintze Jakab (1622— 1762) berlini zenészt tekintik. H. Gy.
