Evangélikus Népiskola, 1934
1934 / 9. szám - Tájékoztató az 1934. évi novelláris zsinat tárgypontjaihoz
251 Máshol lakókra egyházi pót járulék csak akkor vethető ki, ha az a helyben lakóknál is alkalmaztatott." 45. §. ,,Az egyházi járulék kivetésénél a több gyermekkel bíró családfő, ha gyermekei is az evangélikus vallásban neveltetnek és önálló keresetük nincs, sem 18 éves életkorúk betöltése dacára a családfő foglalkozásában sem segédkeznek a következő kedvezményben részesülhetnek: a négy-öt ily gyermekkel bíró családfő javára 15%, a hat, vagy ennél több ily gyermekkel bíró családfő javára 25% számítandó le a rendes kivetés szerint reá eső összes egyházi járulékból." A ,,Törvénykezési Rész“-hez. (VI.) A 17. ponthoz. Az egyházi törvénykezés és közigazgatásnak az összes fokozatokon való szervezeti szétválasztása régóta foglalkotatja az egyházi közvéleményt. A korszerű jogrendszerek egyik alapvető követelményét kívánja a zsinati bizottság egyházunk jogéletében is megvalósítani, amikor ennek a kérdésnek olyképpen való megoldását tűzte ki célul, hogy azok az egyházi közigazgatási szervek, akik a törvénykezést előkészítő eljárásban részt vesznek (hivatalbóli panasz, közvádló kirendelése és utasítása, vizsgálat elrendelése, felfüggesztés kimondása stb. révén) sem mint elnök, sem mint bíró ne vehessenek részt az ügyet tárgyaló bíróságokban, tehát azoknak tagjaiul se legyenek megválaszthatok. A törvényszékeknél a tagok számának felemelését szükségessé teszi az a tapasztalat, hogy gyakran kellett bíróküldéshez folyamodni amiatt, mert egyes fegyelmi ügyekben a bíróságoknak már valamennyi tagja valamilyen minőségben közreműködött s ennekfolytán érdekeltségi akadály állott elő. A 18. ponthoz. A hivatalviselésre való képtelenség esetén a hivatalból való felmentés, illetve nyugdíjazás lehetőségének törvénybeiktatását kívánja a zsinati bizottság olyképpen, hogy a keresetet az egyházmegyei elnökség meghallgatásával, az illetékes püspök is beadhassa. Jelenlegi alkotmányunk ilyen esetekben kereset beadására egyedül a fenntartó hatóságot jogosítja fel. Minthogy azonban magasabb egyházi közérdekek is megkövetelik olykor, hogy ilyen eljárás folyamatba tétessék — amit a közvetlenül érdekelt egyházközség esetleg nem mérlegel, vagy pedig érzelmi okoknál fogva kezdeményezni nem óhajt — ennélfogva a fenti reform; megvalósítása nyilvánvalóan közérdeket szolgálna. Viszonylagos képtelenség miatti felmentés esetében áthelyezésnek, vagy cserének is lehetne helye, amit az ítélet jogerőre emelkedése után a püspök jogosult elrendelni s a lehetőséghez képest foganatosítani. A 19. ponthoz. A fegyelmi büntetési fokozatok újabb szabályozását egyrészt a mostani elsőfokú büntetés nevének megváltoztatása, másrészt áthidaló büntetési fokozat bevezetése teszi indokolttá. Ide- vonatkozólag a VI. rész albizottsága eddig a következő tervezetet készítette: ,,Az egyházi vétségek elkövetése esetén a bíróságok a következő büntetéseket alkalmazhatják: a) feddés,
