Evangélikus Népiskola, 1934

1934 / 9. szám - Raffay Sándor: Emlébeszéd Mészáros János és Alexy Lajos felett

241

ban megszokták, sőt meg is únták az iskolát. Nem is csoda, mert a pipázó és nádpálcás-tekintélyű tanítók nem tudták az iskolát megszerettetni és a nép érdeklődésének és áldozatkészségének gócpontjában megtartani. A gyermekek is unalommal nyúzták át azt a köteles pár esztendőt, amelyet az iskolában voltak kénytelenek eltölteni és amelynek lemorzsolását a szülők is alig bírták kivárni.

Jól emlékszem, hogy Mészáros János Ceglédre jövetele forduló volt nemcsak a magunk iskolájának, hanem az összes városi iskoláknak életében is. Vele a rátermett, derültkedélyű, tudatosan és tervszerűen működő hivatásos tanítók egyik legjelesebbje lépett egyszerre az élre. Az élre, mondom, s ezzel már azt is kijelentettem, hogy előtte is voltak már itt jeles tanférfiak, de még azok is elismerték, hogy Mészáros János mindenben vezet. Valami egészen sajátos volt az egyéniségében. Talán mélyebb is volt a tudása, mint ahogy a tanítóknál megszoktuk. Talán meleg, derült kedélye, amely belőle állandóan kisugárzott, vagy talán az a fáradhatatlan munkásság, amely az elhanyagoltan talált iskolát mindenben újjászervezni igyekezett, tette őt eredményben gazdaggá, hatásban kivételessé. Sok kiváló tulajdonságának koronája azonban mégis csak a hivatásszeretet volt. Mint a jól megművelt és hűséggel gondozott földből a virág és az éltető kalász, úgy nőtt ki az ö hivatásszeretetéből a magyar iskolákban addig alig ismert új módszer, amelynek eredményes és formásabb kialakulása ma a szemléltető és gyakoroltató tanítás.

Nagyon jól emlékszem a régi tanítás módjára. Míg a nagyobbak minden reggel a templomban voltak, addig a kisebbek az iskolában a táblára felírt közmondásokat másolgatták vagy a mintalapokat utánozgatták. Mikor a templomosok visszatértek, ének és imádság kezdte meg a tanítást. Ennek módja az volt, hogy a tanító vagy a táblára írta fel a tudnivalókat, vagy egyszerűen szóval elmondta és azután a tanulók az osztályonként nekik járó anyagot elismételgették. Amit a gyermek így megjegyzett vagy feljegyzett, azt tudta; amit meg nem jegyzett, az talán sohasem vált tulajdonává. A tanulók rossz vagy jó voltát a figyelés meg az emlékezőtehetség bizonyos foka alapján állapították meg. Mészáros e kezdetleges pedagógiai tényező mellé az érdeklődés felcsigázását, a tanulás vágyát és a tanulókkal való együttes munkálkodás módszerét is bevezette és kiérlelte. Ezzel az iskolát és annak munkáját kívánatossá és kedvessé tudta tenni. így emelkedett a ceglédi evangélikus iskola lassanként az összes többi városi iskola fölé, míg valóban első népiskolává és úgyszólván felekezetközi intézetté lett.

Ebben a munkában azonban már Alexy Lajosnak volt döntő szerepe. Azért tulajdonítom neki a döntő szerepet, mert, ha Mészáros János magára marad és nem kap magához méltó, sőt bizonyos tekintetben nálánál is különb munkatársat, akkor előbb vagy utóbb elfáradt és letörhetett volna. Akkor is megmaradt volna ugyan kiváló tanítónak, de az iskolát egymaga nem bírta volna arra a színvonalra emelni, amelyre az valósággal felemelkedett. ;

Mészáros és Alexy egymásnak teremtett két ember volt. Egy vármegye szülöttei, egy szellem osztályosai. Talán ezért is értették meg egymást annyira. Ez a megértés az együttes szép eredmények