Evangélikus Népiskola, 1933

1933 / 1. szám - Jegyzőkönyv

8

Szrnka Pál Békéscsaba, Somogyi János Bakonybánk, Stark Béla Grósz Antal, Asbóth József, Windt Józseíné, Kalma Pál, Dex Ferenc, Hettlinger Gusztáv, Raffai Sándor, Döbrentey Irén, Jákobéi Erzsébet, Péch Piroska, Weil Endre, Wollter Jenő Budapest, Zsel- lóné Pokorny Ilona, Zselló Lajos, Rczessy László Cinkota, Elefánty Sándor Debrecen, Záhony Dezső Diósgyőr, Hajnal László Győr, Kuszák István, Weltler Iános Győr, Pfeiler Lajos, Sebők Vilmos Hidas, Asbóth József Körmend, Orbán Károly Kőszeg, Kaján József Legénd, Grieszhaber Endre Henrik Majos, Garam János Ménfő, Papp János Nógrád, Kemény Péter Nyíregyháza, vitéz Szügyi Károly, Késmárszky Gyula, dr. Schwantzerné Hanák Erzsébet, dr. Schwantzer Károly, Mihalkó Zoltán Rákoskeresztúr, Szabó János, Papp Zoltán Rákospalota, Schweiz Béla Soltvadkert, Graf Samú Sopron, Pataki János Szarvas és Bízik József Szügy.

Elnök klasszikus szép megnyitójában a tömörülés szükségessé' géről, mai válságos helyzetünkről a vezetőség szünet nélküli, tervszerű "s az igazságért folyó harcáról beszél. Győznünk kell — mondotta — ha a 20.000 magyar tanító hűséggel odaáll a vezér mögé. A türelem teherpróbáját már kiállottuk. Ma azonban már van okunk a bizakodásra. Tanító fia áll az ország élén! (Éljen Gömbös Gyula!) Majd szívének egész melegével üdvözli sorainkban megjelenő Má- gocsy-Dietz Sándor ny. egyetemi tanárt, a tanítóság őszinte igen jó barátját, Rákos István kir. tanácsost, a tanítóság szeretett vezérét, a sajtó képviselőjét és mindazokat akik jelen vannak s a közgyűlést megnyitja. i

A jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Bérces Lajos és Kemény Péter tagtársakat.

Az üdvözlésre Mágocsy-Dietz Sándor ny. egyetemi tanár válaszol elsőnek. Kijelenti, hogy az egytemes egyház felügyelőjének, báró Radvánszky Albert szavait tolmácsolja. Méltatja a tanító munkáját, szól az elszenvedett sérelmekről, majd biztató hangon elmondja, hogy ügyünk jobb úton halad, megtalálták a módot a sérelmek orvoslására, most már a kivitelre kerül a sor. Kéri a megjelenteket, munkálkodjanak továbbra is hűséggel az egyház és a magyar haza felvirágoztatásáért.

Rákos István kir. tanácsos, a Tanítók Szövetségének elnöke, frappáns hatású válaszában utal a tanítói munka magasabbrendű- ségére s a tanítói egység feltétlen szükségességére. Bejelenti, hogy szükségünk van egy nagy egyetemes tanítógyülésre. Fel kell vonultatni kivánságainkat, elgondolásainkat. Amit egységesen érzünk, azt egységesen kell képviselnünk. (Élénk taps.)

Elnök felolvassa a világháborúban elesett hős evangélikus tanítók névsorát. A közgyűlés állva, ünnepi csendben hallgatja végig a hősök neveit, leakarván ezzel róni a kegyelet és hála adóját.

Somogyi Béla titkár nagy érdeklődés és feszült figyelem mellett olvassa fel értékes évi jelentését.

Vitéz Szügyi Károly felhívja a közgyűlés figyelmét arra, hogy öt év múlva jogunk lesz új tankönyveket kiadni s arra készüljünk előre, amíg időnk van.