Evangélikus Népiskola, 1933
1933 / 2. szám - A tanító és az istentelenség áramlata különös tekintettel a bolsevizmusra
34 Várunk és a türelem erényét gyakoroljuk tovább is. Azonban mindennek van határa. A legvastagabb hajókötél is szakad, ha túlfeszítik. A tanítóság idegrendszere is felmondja a szolgálatot, ha állandóan erőszakos és ellentétes hatásoknak van kitéve és a lelki feszültségnek idejében való levezetéséről nem gondoskodnak. Mint szikkadt talaj a jótékony esőt, úgy szomjuhozzuk, várjuk mi is a jóra vezető fordulatot. De ennek hamarosan be kell következnie. Későn ne jöjjön! Igazunk védelmére, alátámasztására újabb érveket már nem sorakoztatunk fel. Nincs több mondanivalónk. Igazságunk ereje, argumentumaink súlya előtt meghajoltak a kormányt kézben tartó férfiak már előbb is. Megmozdulásainkat eddig mindig szép, de be nem váltott ígéretekkel szerelték le. Nem tudjuk elhinni, hogy most is ez legyen a sorsunk. Nem, — mert nem csalódhatunk abban, aki vér a mi vérünkből. Kell, hogy szíve összeforrjon a mienkkel, megértsen bennünket és segítségünkre siessen. Bízó hittel várjuk tehát a'fordulatot! K. L. A tanító és az istentelenség áramlata különös tekintettel a bolsevizmusra. Béthelben a Fébé 1932. évi július havában rendezett tanítckonferenciáján tartott előadás. Szólni óhajtok az istentelenségről és a tanítónak az istentelen- séggel szembeni feladatáról. I. Az istentelenség. 1. Lényege. — Valamikor az volt a vallástörténelem felfogása, hogy vannak népek, melyeknél a istentelenség képzete teljesen hiányzik. Újabban megdőlt ez a nézet: nincs ,,naiv atheizmus“, nincsen nép az istentelenség képzete nélkül. Az istentelenség lényege tehát nem abban áll, hogy valaki nem alkot magának Istenről fogalmat, hanem abban, hogy az Istent elméletileg tagadja és ennek folytán a gyakorlatban úgy él mintha Isten nem volna, hanem ő maga, az ember volna a legfőbb lény, aki magasabb lénynek nincsen alávetve, viszont akinek minden alá van vetve. Ezen abszolút atheizmustól megkülönböztetjük a ,,relativ atheizmust“; ennek hívei bizonyos vallási deno- minatióhoz tartoznak, de ennek Istenét nem vallják, hanem más Isteni hisznek, pl. egy keresztyén ember, aki pantheista és nem theista. Az istentelenség adott meghatározásából, mely szerint az istentelenség nem istenképzet, ístenfogalom, istentudat nélküli, hanem Isten nélküli élet, nyilvánvaló, hogy az atheizmus voltaképpen antitheiz- mus: az istentelenség istenellenesség. ,,Aki velem nincs, ellenem van az.“ 2. Gyökere. — Az istentelenség gyökere a materializmus, mint amely egyedüli létezőnek az anyagot tartja. A materializmus szerint anyagtalan nem létezik; a szellem, a lélek nem önálló létező, hanem az anyag tulajdonsága; a lelki élet az agynak és az idegzetnek bo
