Evangélikus Népiskola, 1933
1933 / 11. szám - A filozófia tanulmányozásáról
291 össztudomány és ily értelemben tényleg ő volt a tudományok anyja. Kitűnő könyv Wündt: ,(Einleitung in die Philosophie c. munkája is, különösen kiváló benne a filozófiatörténet rövid, de mély áttekintése. A munka első része a filozófia lényegének, feladatának és rendszerének kitűnő kifejtése, a második rész a filozófia történeti fejlődése és a harmadik rész az ismeretelméleti, metafizikai és étikai főirányok tárgyalása (448 oldal). A filozófia nem tanulmányozható azonban a filozófia történetének alapos ismerete nélkül. Ezek a filozófiának történeti problémái. Miután a filozófia fejlődése nem olyan, mint más tudományé, amelynél egyik kutató a másikén tovaépít, de minden gondolkodó, aki egy- egy filozófiai rendszert alkot, függetlenül a többiektől — ha kapott is indítást máshonnan és tekintettel is van mások tanaira — akar megoldani egy-egy egész problémakört, a személyes elemi el nem kerülhető. Ezért fontos a bölcsészet történetének ismerete. A személyes elem azonban nem gáncs és ezen elem dacára, ahogyan Jodl: ,,Vom Lebenswege“ c. tartalmas és szép könyvében említi, a filozófiatörténet csak néhány tipikus alapfogalommal dolgozik, amelyek mindig visszatérnek és azért örökérvényűek. Nagyon sok filozófia- történeti kézikönyv van. Ezek körül elsősorban kiemelkedő Windelband „Lehrbuch der Geschichte der Philosophie“ (591 old.) című könyve. A kitűnő, világos, szép munka az egyes problémák kibontakozása és egymással való összefüggése szerint tárgyalja a bölcsészet történetét. Mély szempontok jellemzik e könyvet. Még mindig jó tankönyv Schwegler: „Geschichte der Philosophie“ c. műve, különösen annak magyar fordítása. Nagyon világos munka Stöckl Albert: „Grundriß der Geschichte der Philosophie“ (345 old.), amely ugyan nincsen mélyebb szempontok szerint feldolgozva, de nagyon jól tárgyalja az egyes gondolkodókat. Magyar munkák között Nagy József jó munkája: „A filozófia története“ (különösen a második kiadás!) nagyon alkalmas a tanulmányozásra. így felkészülve tanulmányozhatók aztán az ókor, közép- és újkor egyes nagy gondolkodóinak müvei és az egyes irányok, álláspontok, eszmék, felfogások szolgálatában álló munkák. Az élet fejlődése egy cél felé történik: az öntudatos, eszes és az értékek után igazoló élet felé, az ember felé. A Mindenség evolúciója az ember megjelenésével nyert értelmet, színt és magyarázatot; ő képes egyúttal az értékeket is megvalósítani. Az értékek hozzátartoznak a világegyetemhez. Az ember az egyedüli lény a világon, aki a dolgok felett gondolkodik és ezért szüksége van megnyugtató világfelfogásra. Az abszolút értékekben való hit és az Istenben való megnyugvás az egyedüli boldogító és kielégítő világfelfogás. A bölcsészet egész történetén keresztül vonul a Protagorász és Plató közötti ellentét; az ellentét a pszichológizmus és logizmus között. Protagorász vezet James és Schiller pragmatizmusához, mely szerint nincs abszolút igazság. Igaz, ami nekünk hasznos. Plató vezet azon már Kant által tett megkülönböztetéshez a lélektani és a kritikai módszer között az igazság kutatásában, az értékkutatásban. Kant kritikai (transcendentális) módszere, a lélektani lefolyás és az érvényesség között való különbségtételhez vezet ahhoz a felfogáshoz,
