Evangélikus Népiskola, 1933

1933 / 1. szám - Egyesületi élet

17 Egyesületi élet. A Szövetségtanács nagygyűlése. A Magyarországi Tanítóegyesületek Szövetsége 1932. évi decem- hó 28-án a Tanítók Házában előértekezletet és 29-én a Vigadó dísz­termében szövetségtanácsi nagygyűlést tartott, amelyen megjelentek: Gömbös Gyula kormányelnök, Hóman Bálint dr. vallás- és közokta­tásügyi miniszter, Huszár Aladár íőpolgármester és még igen sok elő­kelő állású miniszteri tisztviselő s ezenkívül a tanárok, tanfelügyelők és jegyzők országos egyesületének képviselői. Rákos István a Szö­vetség elnöke megnyitó beszédében meleg szavakkal tolmácsolta a magyar tanítóság bizalmát a kormány működésével szemben és plasz­tikus rajzot nyújtott a tanítóság helyzetéről. Sorra üdvözölte a mi­niszterelnököt, a kultuszminisztert, a főpolgármestert, a képviselete­ket és a nagytermet utolsó zúgáig betöltő több mint 3000 tanítót. Azután szólásra emelkedett Gömbös Gyula miniszterelnök és mindjárt olyan húrokat pendített meg, melyek élénk visszhangot keltettek a hálás szívekben. Csak egy-két mondatot ragadunk ki a napilapokban egész ter­jedelmében megjelent nagyhatású beszédéből. „Biztosítom a jelenlévő igen tisztelt hölgyeket és urakat, hogy jól ismerem a tanítói lelket, hiszen én is tanítói házból indultam el. Itt ül az Önök sorai közt Krug Lajos bátyám, öreg tanítóm, akinek házánál és iskolájában és édesapám házánál tanultam meg tisztelni, becsülni a tanítóság munkáját. Mi nem voltunk gazdagok és ennek ellenére mindig nagy eszmékről, függetlenségről, a nemzet jövő nagyságáról beszéltünk és álmokat szőttünk a boldog magyarság jö­vőjéről.“ „A magyar tanító a nemzeti nevelésnek legfontosabb faktora, ő neveli azt a csemetét, amelyből a nemzet virágos kertjében a nem­zeti erő és önállóság hatalmas fája fejlődik ki.“ „Kötelességünk, hogy a tanítói karnak segítségére legyünk. A tanítói problémát úgy anyagiakban, mint szellemiekben megoldjuk és minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a tanítóság erkölcsi és anyagi színvonala a lehetőségekhez képest emelkedjék.“ „Nincs másod- és harmadrendű nevelő. Az anya aki csecsemő­jét ringatja éppen olyan fontos nevelői tényező, mint az egyetemi tanár. „A tanítóság kötelessége, hogy erős intranzigens magyarokat neveljen a hazának, akik tudnak lelkesedni, ideálokért hevülni és tudnak szenvedni is, ha kell.“ A nagy éljenzéssel és tapssal fogadott, sokáig emlékezetes be­széd után Hóman Bálint kultuszminiszter szólalt fel. Többek között azt mondta: Türelmet kér, ha a VII. fizetési osz­tályba nem juthatnak be annyian, mint kívánatos volna. Ő inkább az ifjú tanítónemzedék elhelyezkedését kívánja elősegíteni. Az elemi iskolák egyes osztályaiban nagy a tanulók létszáma, az új kineve­zésekkel a tanulók létszámát arányosítani akarja. Az ideális helyzet szerinte az volna, ha egy osztályban legfeljebb 40—45 tanuló volna.

Next

/
Thumbnails
Contents