Evangélikus Népiskola, 1931
1931 / 2. szám - Grieszhaber Endre Henrik: Fogalmazás, írás, olvasmánytárgyalás
47 ezáltal könnyebben megérthetővé tegyük. Elmondhatjuk esetleg rövid tartalmát is,t kerülve azonban olyan kifejezéseket, amelyek magyarázatra szorulnak. Megtehetjük azt is, hegy az általános megértéshez feltétlenül szükséges és nélkülözhetetlen kifejezéseket előbb röviden bemutatjuk és megmagyarázzuk. Az olvasmányt azonban feltétlenül a maga teljességében mutassuk be egyszerre, akár többször is, mert ha ismerik az egészet, ügy annál könnyebben fogják megérteni egyes részleteit is. A részletes tárgyalás során az olvasmányt ne tagoljuk aprólékos, érthetetlen ízekre. Az érthető részekre beosztott szakaszok tárgyalása során előforduló kifejezéseket lehetőleg a gyermekek magyarázzák meg egymásnak. A tanító csak megfigyelő és irányító legyen és csak akkor lépjen közbe, ha erre az ő magasabb értelme, képzettsége szempontjából szükség lesz. Ha olyan dolgok lesznek, amelyeket a gyermekek egymásnak megmagyarázni és megfejteni nem tudnak, amikor tehát valamit még részletezni és rendezni kell. Fontosnak tartom, hogy a gyermekek itten szabad kérdezősködést vindikálhassanak maguknak. Sokszor fognak olyant kérdezni, amire mi hir- telenében nem is tudunk válaszolni. Ne féljünk, ne nagyképüsköd- jiink. Ne akarjunk a gyermekek előtt mindenttudók lenni. Valljuk be őszintén, hegy ezt a felvetett kérdést előbb meg fogjuk gondosan vizsgálni és majd csak azután meg fogjuk reá adni a választ. Lesznek olyan kérdéseik, amik magunknak nagy gendot, utánjárást fognak ekezni. De ezt meg kell tennünk és a gyermekek szeme előtt azért mégsem leszünk kisebbek. Tudja a gyermek meg, hogy mindent senki emberfia nem tudhat. Mindenttudó csak egy van: a jó Isten. A tartalmi tárgyalás ne legyen fárasztó, nehézkes, kicsinyes. Ne akarjunk egy olvasmány keretébe beleszorítani mindent, esetleg olyant is, ami nincsen is benne. Viszont éreztessük meg a gyermekekkel azon érzelmeket, amelyek a sorok között olvashatók. Sőt, kérjük számon ama érzelmeket is, amelyeket az olvasmány vagy költemény a gyermekek lelkében kiváltott. A részletes tárgyalás után olvastassuk el az olvasmányt ismételten, most már az értelmes és szép olvasás szempontjából, azután pedig a lehetőség szerint részenként vagy teljes egészében az olvasmány tartalmát mondassuk el. A tartalom elmondásánál törekedjünk arra, hogy a gyermekek mindent a saját szavaikkal adjanak vissza. Lehetőleg kerüljék a könyv szavait, tőképen pedig a szóról szóra caló recitálást. !Az olvasmányok alaki tárgyalása bő alkalmat ád a nyelvi magyarázatokra és egyszerűbb stilisztikai ismeretek nyújtására. Itt van alkalmunk az olvasmány gondolatmenetének, szerkezetének, vázlatának, képes kifejezésének, képek, hasonlatok stb. megvilágítására. A próza és vers, a leíró és elbeszélő művek közötti különbségekre stb. Az említetteken kívül az olvasmányok úgy tartalmi, mint pedig alaki tárgyalása még egy speciális célt is szolgál, nevezetesen azt, hogy bevezessék az elemi népiskola ifjúságát, porbasújtott hazánk minden reménységét, a magyar nemzet érzelmi- és gondolatvilágába. Grieszhaber Endre Henrik, igazgató-tanító.
