Evangélikus Népiskola, 1931

1931 / 2. szám - Grieszhaber Endre Henrik: Fogalmazás, írás, olvasmánytárgyalás

47 ezáltal könnyebben megérthetővé tegyük. Elmondhatjuk esetleg rö­vid tartalmát is,t kerülve azonban olyan kifejezéseket, amelyek ma­gyarázatra szorulnak. Megtehetjük azt is, hegy az általános megértés­hez feltétlenül szükséges és nélkülözhetetlen kifejezéseket előbb rö­viden bemutatjuk és megmagyarázzuk. Az olvasmányt azonban fel­tétlenül a maga teljességében mutassuk be egyszerre, akár többször is, mert ha ismerik az egészet, ügy annál könnyebben fogják meg­érteni egyes részleteit is. A részletes tárgyalás során az olvasmányt ne tagoljuk aprólékos, érthetetlen ízekre. Az érthető részekre beosztott szakaszok tárgya­lása során előforduló kifejezéseket lehetőleg a gyermekek magyaráz­zák meg egymásnak. A tanító csak megfigyelő és irányító legyen és csak akkor lépjen közbe, ha erre az ő magasabb értelme, képzett­sége szempontjából szükség lesz. Ha olyan dolgok lesznek, amelye­ket a gyermekek egymásnak megmagyarázni és megfejteni nem tud­nak, amikor tehát valamit még részletezni és rendezni kell. Fontos­nak tartom, hogy a gyermekek itten szabad kérdezősködést vindikál­hassanak maguknak. Sokszor fognak olyant kérdezni, amire mi hir- telenében nem is tudunk válaszolni. Ne féljünk, ne nagyképüsköd- jiink. Ne akarjunk a gyermekek előtt mindenttudók lenni. Valljuk be őszintén, hegy ezt a felvetett kérdést előbb meg fogjuk gondosan vizsgálni és majd csak azután meg fogjuk reá adni a választ. Lesz­nek olyan kérdéseik, amik magunknak nagy gendot, utánjárást fog­nak ekezni. De ezt meg kell tennünk és a gyermekek szeme előtt azért mégsem leszünk kisebbek. Tudja a gyermek meg, hogy min­dent senki emberfia nem tudhat. Mindenttudó csak egy van: a jó Isten. A tartalmi tárgyalás ne legyen fárasztó, nehézkes, kicsinyes. Ne akarjunk egy olvasmány keretébe beleszorítani mindent, esetleg olyant is, ami nincsen is benne. Viszont éreztessük meg a gyerme­kekkel azon érzelmeket, amelyek a sorok között olvashatók. Sőt, kér­jük számon ama érzelmeket is, amelyeket az olvasmány vagy költe­mény a gyermekek lelkében kiváltott. A részletes tárgyalás után olvastassuk el az olvasmányt ismé­telten, most már az értelmes és szép olvasás szempontjából, azután pedig a lehetőség szerint részenként vagy teljes egészében az olvas­mány tartalmát mondassuk el. A tartalom elmondásánál töreked­jünk arra, hogy a gyermekek mindent a saját szavaikkal adjanak vissza. Lehetőleg kerüljék a könyv szavait, tőképen pedig a szóról szóra caló recitálást. !Az olvasmányok alaki tárgyalása bő alkalmat ád a nyelvi ma­gyarázatokra és egyszerűbb stilisztikai ismeretek nyújtására. Itt van alkalmunk az olvasmány gondolatmenetének, szerkezetének, vázlatá­nak, képes kifejezésének, képek, hasonlatok stb. megvilágítására. A próza és vers, a leíró és elbeszélő művek közötti különbségekre stb. Az említetteken kívül az olvasmányok úgy tartalmi, mint pedig alaki tárgyalása még egy speciális célt is szolgál, nevezetesen azt, hogy bevezessék az elemi népiskola ifjúságát, porbasújtott hazánk minden reménységét, a magyar nemzet érzelmi- és gondolatvilágába. Grieszhaber Endre Henrik, igazgató-tanító.

Next

/
Thumbnails
Contents