Evangélikus Népiskola, 1931
1931 / 1. szám - Hoffmann Károly: Képek tanulmányutamról
23 római városban (Römerstadt) lévő iskola, valamint Frankfurt újabb ,iskolái, pl. a Holzhausen-iskola. Hárem iskolában hcspitáltam: az evang. Kleist-, a modernebb Holzhausen és a teljesen modern Schwarzburg-Refcrm-iskolában. Az evang. Kleist-iskcla nem képviseli a legújabb iskolatípust, hanem inkább az arany középúton jár. Az I. osztályban a tanítás úgyszólván egészen az ABC-könyv két állandó alakjához, Edihez és Rudihoz kapcsolódik. Az I. osztály tanítójának tanítása tetszett, de fegyelem dolgában, úgy vettem észre, az új iskola útjain jár. Kiváncsi voltam még ebben az iskolában a vallástanításra, de semmi különöset nem hallottam. Ami a modernebb iskolában tett tapasztalataimat illeti, a következőkben fogom leírni. A Holzhausen-iskola szelleme teljesen újszerű, tanítóin azonban meglátszik, hegy nem igen tudják magukat beleélni ebbe az új, szabad szellembe. Egy jó tanítást hallottam honismertetésből és egy érdekeset, újszerűt helyesírás- és fogalmazásból. A honismertetést a lile. osztályban leányoknál Wüst kollégától hallottam, aki a budapesti német iskolának is volt tanítója. Rendkívül ügyes tanítás volt. Semmi rendzavarás és mégis mindenki elmondhatta azt, amit akart. A másik tanítást a Ha. fiúosztályban hallottam. Egész különleges eljárást láttam. A tanulók egyik része írt, a másik része a második nagytáblára és a füzetbe rajzolt, a harmadik része pedig beszélgetett és figyelt arra, hogy mit csinál a többi. A tanító maga is eredeti egyéniség (ingujjra vetkőzve fogadott). Rengeteget irányít. Nagyon élvezetes óra volt. Hallgattam még egy száraz számtanítást, ahol a tanító — úgy vettem észre — brillírozni akart, és egy nyelvtanítást, persze grammatizálást. Frankfurti és egyben németországi tartózkodásom utolsó napjára esett a Schwarzburg-Reform-iskolának a meglátogatása. Az épület maga nem új, de annál újabb a szelleme. Az első órát az igazgatónál, Conrectcr Garz-nál töltöttük a VII. fiúosztályban, fizika órán. Amit ezek a gyerekek produkálnak és tudnak a villamosságról, az bámulatba ejtő. Mintha mindegyik kész elektrotechnikus lett volna. Azok a kísérletek, amiket ők csináltak, nálunk középiskolákban is nem tudom előfordulnak-e. Igaz, hogy meg is van hozzá a szükséges felszerelés. Utána egy írástanítást hallottam, de semmit sem lehetett megérteni, akkora lárma volt. Mindenki beszélt és mindenkinek a hangját lehetett hallani, csak éppen a tanítónőét nem. Örültem, mikor vége volt az órának. Utolsó látogatásom a IV. fiúosztályban volt. A fiúk éppen vakációi élményeiket mondták el. Épp olyan volt ez, mint nálunk a beszéd- és értelemgyakcrlaíck. Egy csöppet sem különb, Talán az, hegy itt is néha a fél osztály egyszerre beszélt. Ezzel nagy vonásokban vázoltam németországi tanulmányutamat. Megemlítendőnek tartom azonban még azt, hogy a német iskolák nagy súlyt helyeznek a testi tisztaságra. Minden tanulónak hetenként egyszer legalább meg kell fíirdenie. Könnyen tehetik, mert úgyszólván minden városi iskolának az iskolaépületben megvan a saját 'fürdője. A másik pedig, amit megemlítek, a városi iskolák reggeliző- ,akciója. Minden tanuló mérsékelt, úgyszólván potom árért, a szegé
