Evangélikus Népiskola, 1930
1930 / 11. szám - Könyvismertetés
33 í a törvényes fizetésénél; tehát mint a vele teljesen egyenlő szolgálati idővel rendelkező osztálytanító és így tulajdcnképen nem, a IX. fiz. osztály 1. fokozatában, hanem a X. fiz. oszt. 2. fokozatában van (tehát négy fizetési fokozattal van visszavetve), mert 24 évi szolgálat után is csak annyi tényleges fizetést élvez, mint a 10, 11, 12 évi szolgálattal bíró X. fizetésosztálybeli osztálytanító, aki kántori szolgálatot nem teljesít. Könyvismertetés. Barcsai Károly, győri m. kir, áll. tanítóképzőintézeti tanár: ,,A természeti és gazdasági ismeretek tanításának történeti fejlődése. — A vegytan és temészettan tanítása ‘, Győr. Kapható a szerzőnél (VI., Klapk a-u. 7). Folyóiratunknak már előbbi számaiban ismertetett „Népiskolai módszertani közlemények" című kitűnő vállalatnak IX. száma a jelen 21 oldalas füzet, amelyet alaposságánál és gazdag tartalmánál fogva beszerzésre melegen ajánlhatunk. A természettudományi oktatás fejlődését az ókorral kezdi tárgyalni és végzi a jelenkorral. Újraéledése a renaissancekorral veszi kezdetét; ekkor él az emberiség egyik dísze, Lionardo da Vinci, aki mint festő, tudós és ember egyaránt nagy. Galilei, Lavoisier, Linné, Cuvier, Darwin a fejlődés további állomásai, akik működésükkel természetesen az oktatásra is hatottak: Bacon, Commenius; majd a 17. században: Fleury, Francke, Apácai Cseri János; a 18. században: Rollin, Rousseau, La Chalotoís, Rochow, Condoret, Pestalozzi e tekintetben a legkimagaslóbb egyéniségek, Mikes Kelemen is felrója a nemes ifjúnak a természettudományban való tudatlanságát. A Ratio educationis hatása, hogy a budai nemzeti isk. igazgatója (Pisch Gy.) fizikát is tanít. Az ekkor polgári iskoláknak nevezett felsőbb elemi iskolák — pl. Sopronban 1798-ban — is tanítják a természettudományokat, Ä történeti áttekintés kiemeli Teschedik S. munkásságát Szarvason; a továbbiakban pedig a dunamelléki ref. egyh. tanítástervét és Genersich késmárki tanár javaslatát. Schedius 1806. évi isk. szervezete is követeli a természettudományi oktatást. A 19. század pedagógusai közül behatóbban tárgyalja szerző Liibent, Diesterweget, Schmeilt, Gönczy Pált, Crügert, Orbán Józsefet, azután több tantervet (a kormány 1842, évi terve, 1846., 1855. terve; az evang, egyh. 1845. évi zajugróci terve stb.). Az egészségtani oktatásnak is a Ratio veti meg alapját (1776- ban jelent meg Kiss József könyve), A 18. század végén és a 19. század folyamán leánynevelőintézeteinkben is tért hódít a természeti tárgyak tanítása (Mednyánszky, Fay, Teleki Blanka, Seltenreich). Új módszer is jut szóhoz: a Junge Frigyesé (Dorfteich). Végre a legújabb tantervi követelményekre és könyvirodalomra tér át a szerző. — A füzet II. része behatóan szól a vegytani és természettani oktatás céljáról és jelentőségéről, majd az egyes osztályok anyagáról, az oktatás kapcsolatáról más tárgyakkal, a tanítás menetéről és módjáról, a kísérletekről, amely fejezethez két kitűnő tanítási vázlat is van csatol-
