Evangélikus Népiskola, 1930
1930 / 1. szám - Jegyzőkönyv az 1929. november hó 12-én tartott rendes évi közgyűlésről
14 évtizedek óta eredményes működéssel tesz szolgálatot az evangélikus népoktatásügynek. A szakfelügyelet azonban a most véleményezésre leküldött javaslat formájában meg nem valósítható. Az egyházi alkotmány hármas bizottságot ír elő az iskolák meglátogatására. E bizottság tagjai egyenlő jogúak. E bizottság kebelében tehát a tanítótag sem nyerhet szuverén jogokat, E bizottságot az egyház különösen mint ellenőrző közeget küldi ki. Az ellenőrzés jogáról az egyház le nem mond. Tehát e bizottságot sem engedi elejteni. Azért az iskolalátogató bizottság nem az a szerv, amelynek keretében a tanítói szakfelügyelet kellőképen megvalósítható lenne. A kérdést azért én most más megvilágításban tárom fel. Senki sem vitathatja, hogy az elemiiskolai szakfelügyeletre igenis elsősorban a tanító hivatott. Keresni kell az erre vezető utat és módot. Iskolavizsgálati rendszer és szakfelügyeleti rendszer szerintem két különböző fogalom. Azt hiszem, az eredeti javaslattevő is ügy fogja fel a dolgot, hogy míg az iskolavizsgálat évenként egyszeri ellenőrzés, addig a szakfelügyelet állandó pedagógiai, didaktikai, nevelésügyi irányítása, támogatása az elemi iskola munkájának, A szakfelügyelő szaktanácsadója az iskolának, hogy annak munkája minél eredményesebb legyen. Evégből többszöri megfigyelésre, látogatásra van szüksége és az iskola vezetőjével való állandó kapcsolatra. Erre a munkára kiváló pedagógiai készültségi! tanító hivatott, akinek számára e célból tulajdonképen külön állást kellene kreálni. Ezt a tervet azonban egyházmegyénként szervezendő szakfelügyelői állásokkal megvalósítani annak leküzdhetetlen pénzügyi akadályai miatt mostanában nem igen lehet. Külön állás kreálása állami rendezést tenne szükségessé. Mindamellett lehetne a külön tanítói szakfelügyelet megvalósításával komolyan foglalkozni egy más, átmeneti formában. Amíg az egyházmegyénkénti külön szakfelügyelet ma sok, különösen anyagi akadályokkal és nehézséggel szembenálló terve megvalósulhat, készíttessék szabályzat külön szakfelügyelő tanító működésére nagyobb körzetenként, pl. egyházkerületenként. Terjesztessék javaslat az egyetemes tanügyi bizottsághoz olyan szakfelügyelő tanító válaszására nézve, akit kikiildene az egyházkerület egyelőre nem az összes, hanem akár egyes kiváló iskolák tanulmányi eredményének megállapítására, illetve megismertetésére, akár gyengébb eredményű iskolák működésének feljavítása céljából. Nagyobb körzetenként, pl. egyház- kerületenként volna talán mód a kérdés anyagi részének megoldására is. Az egyház bizonyára örömmel venné a tanítóság ilyen irányú be- lekapcsolódását az evangélikus népckíatásügy fejlesztésébe és nagy hatáskörrel ruházná fel a szakfelügyelő tanítót, akinek megbízatásától nagyon sokat várhatna. Ajánlom e gondolatot a kérdéssel foglalkozók figyelmébe. Köz- megelégedést keltő megoldását a szakfelügyelet kérdésének a zsinattól lehet várnunk.
