Evangélikus Népiskola, 1929
1929 / 1. szám - Koller István: Spranger Eduárd
7 a titkos hatalmakat, hogy vezessék őt hasonló tisztaságra, jóságra és hasonló emberi magaslatra. A Riehlről való meleghangú megemlékezésen kívül jellemző szerző gondolkodásmódjára az a megállapítás, amely mély lelkületet árul el és amely szerint hálásan emlékszik meg nemcsak mindazokról, akik tetteikkel és lelkűkkel a szerző egész lelki fejlődését befolyásolták, hanem e szempontból megemlékezik azon tájképekről is, amelyek csendes jelenlétükkel erejét és munkakedvét emelték. S tényleg úgy is van, nemcsak a személyek, akik bennünket vezettek, de az akár állandóbb tartózkodás, avagy akárcsak utazásokkor látott tájak is otthagyják nyomukat lelkivilágunkon. Spranger előszavának jelzett sorai máris átvezetnek filozófiájába, amelynek egyik alkatrésze a külvilág szellemi struktúrájának hatása egyéniségünkre. A ,,Lebensformen“ alcíme: ,,A személyiség szellemtudományi lélektana és ethikája,“ Szól tehát az emberi jellem alapformáiról. Jellemről csak akkor lehet szó, ha azon szubstancia alatt, amely a jellem hordozója, nem értünk anyagi szubstanciát, hanem törvényszerű vonatkozások komplexumát. Lelkivilágunk tehát nem az állandóság jellegével bíró szubstancia, hanem állandó vonatkozásban áll a külvilággal, amelynek szellemi tartalmába lelkiviglágunk teljesen be van illeszkedve. De nemcsak ezen a társadalmi és történelmi alakulásokban kifejezésre jutó vonatkozások fontosak, hanem fontos mindezeknek egyénfeletti értelme is, A szellemi termékek megértésének alapja az észben, meglévő, struktúrájában kifejezésre jutó szellemi törvény- szerűség, amely különböző lehet. Ezen alapon érti meg Énünk oly szellemi termékeket is, amelyek más történeti adottság alatt keletkeztek, mint a maiak. Ebben nyilvánul a teremtés és utánaképzés törvényszerűsége, A szellemtudományok foglalkoznak a történeti élet egyénfeletti alakulataival, továbbá azon törvényszerűséggel, amelynek alapján ezek létesülnek és az egyén azokat felfogja és végre az egyéni és kollektív lélektannal. A fentiek alapján mondható, hogy az egyénlélektan elkülönülve nem tárgyalható, csak a szellemi hatalmakhoz való vonatkozásokkal, azért nevezi Spranger is irányát szellemtudományi lélektannak. A lélektan a fizikához hasonlóan egyes elemekből akarta a lélek mivoltát megérteni. Ez az elemek lélektana. Vele szemben áll a lélektan szellemtudományi alapon, a Strukturpsychcícgie, magyarúl #/- katíélektan, illetőleg slrukturlélektan. Már Böhm Károly használta az „alkat“ kifejezést s már a kegyelet is parancsolja, hogy az „alkatlélektan“ kifejezést használjuk; kegyelet azon férfiú iránt, akinek mély gondolkodása, ha a külföld ismerte volna, nem maradt volna hatás nélkül az európai filozófia, különösen lélektani, szellemfilozófiai és értékelméleti irányának fejlődésére, miután sok ismert gondolkodót, újabb irányt megelőzött gondolkodásával, A tiszta pszichológiának csak az élményre kell, hogy szorítkozzék és nem kell törődnie azzal, hogy fizikai szempontból az élmény
