Evangélikus Népiskola, 1929

1929 / 7-8. szám - Egyesületi élet

213 valamint a megjelent kartársakat s értekezletünkre Isten áldását kérve, a gyűlést megnyitja. Esperes ur szintén üdvözli a tanítóegyesüleíi gyűlést a Luther- Káté 400 éves évfordulója alkalmával. Ezen jubileumi év szól — úgymond — hozzánk tanítókhoz és lelkészekhez, hogy sze­ressük fokozottabban evangéliomi egyházunkat, annak 400 éves múltra visszatekintő vallástani kézikönyvét, nagy reformátorunk­nak: a kiváló pedagógusnak dr. Luther Mártonnak Kis Kátéját. Örömmel tanítsuk mindig annak hitigazságait, véssük a fogékony gyermeki lelkekbe s magunk is merítsünk belőle hitet, kitartást munkánkhoz. Adjunk hálát Istennek, hogy nekünk ezen nevezetes évfordulót megérnünk engedte. — Esperes ur ezután a lelkészi karral együtt eltávozik a gyűlésről, tanácskozásunkra Isten áldá­sát kivánva. Elnök felolvassa jelentését, melyben megemlékezik arról, hogy mily hosszú idő telt el legutóbbi gyűlésünk óta. A közben meg nem tartott gyűléseink elmaradásának oka, hogy Főtiszte­lendő és Méltóságos Püspök Ur jóvahagyával, nemcsak mi, de a legtöbb egyházmegyei tanítóegyesület nem tartott gyűlést, hogy e gyűléseink fuvar- és egyéb költségei a III. tanügyi kongresszu­son való részvétel költségeire fordíthatók legyenek. Leszavazás utján a tisztikar képviselte az egyházmegyei tanítóegyesületet s az egyházmegye előlegezett erre fejenként 50—50 P-t négy kikül­dött részére. Jelenti, hogy a múlt évben, a Győrben tartott kerületi gyűlé­sen résztvett, mint az egyházmegye kiküldöttje, résztvett előző napon a kerületi tanítóegyesület gyűlésén is, mely szintén foglal­kozott a III. tanügyi kongresszus határozataival, a tankönyvek árának leszállításával, üdülőnk dolgaival stb. Az egyesület nevében részvétét fejezte ki szept. 22-én Krug Lajos kér. tanítóegy. elnök urnák szeretett neje elhunytával később pedig budapesti balesetekor. Megemlékezik arról, hogy a f. tanévben ünnepelték iskoláink s egyházközségeink a speieri birodalmi gyűlés és Luther Kis Kátéja megjelenésének 400 éves évfordulóját. Hogy egyesületünk jegyzőkönyvében is maradandó nyoma legyen a nevezetes évfor­dulónak, egyesületünk is rójja le háláját a dicső hithősök iránt, kik félelmet nem ismerve szálltak síkra a lelkiismeret szabad­ságáért. valamint Dr. Luther Márton iránt, ki a tiszta evangéliom alapján megirt Kis-Kátét kezünkbe adta, mely hitvallásunk rövid kivonatát képezi s nekünk ev. tanítóknak nélkülözhetetlen kézi­könyvünk. Szomorú szívvel emlékezik meg Héricz Sándor ny. kartárs­nak f. évi május hó 26-án hosszas szenvedés után történt gyá­szos elhunytáról. Boldogult a kartársi szeretetre, összetartásra, egymás meg­becsülésére buzdította még nyugdíjas korában is az egyesület tagjait.

Next

/
Thumbnails
Contents