Evangélikus Népiskola, 1929

1929 / 6. szám - Seebach András: Miként valósítható meg az iskolánkívüli népművelés faluhelyen legsikeresebben?

176 sítsa az iskolánkívűli népművelés sikeres voltát? Az előadás módjára általános követelmény az, hogy hangulatos, élvezetes legyen. Legyen az gyakorlati, közhasznú és érdekes. Ne a száraz oktató módszert használjuk. A legszárazabb tárgyat is érdekessé tehetjük egy-egy anekdotával. Az előadónak az előadásokat szeretettel, megértéssel és oda­adással kell végeznie. Tárgyában teljesen legyen otthon. Alkal­mazkodjon a helyi viszonyokhoz és beszéljen a nép nyelvén. Ismerje meg a nép szokásait, így közelebb fér hozzájuk. Ha látják, hogy szívesen és komolyan foglalkozunk velük, használni akarunk és tudunk, szívesen jönnek az előadásra. így megnyer­hetjük a közbizalmat, mely a további munkát megkönnyíti. A kedvetlen munka többet árt, mint használ. A falusi nép szívesebben hallgatja az előadásokat, ha az számára nem parancs. Ezért kell vonzó előadásokkal odacsalo­gatni és kiváncsivá tenni a népet. Azért heiyes a szervezetlen tömeget odacsalogatni és a tárgyalt módok szerint művelni. Igen jók a szemléltetésekkel egybekötött előadások. Szemléltetésre pedig legalkalmasabb a vetítőgép. Azért amennyire csak lehet, bele kell vinni a vetítőgépet az iskolánkívűli népművelésbe. Célszerű lenne a népművelés számára minden faluban egy hajlékot emelni. így az önművelés, a helyes és nemes szórakozás, a művelés szent csarnokába, neki megfelelő helyre kerülne. Ezzel az iskolánkívűli népművelés ügyét egy nagy lépéssel vin­nénk előre. Az ilyen hasonló alapokra fektetetett iskolánkívűli népműve­lés feltétlenül egy magasabb műveltséget fog belevinni a nép leikébe. Ez emeli a vezetők tekintélyét is a nép előtt és szava is hathatósabb lesz előtte. így ébreszthetjük fel a nép lelkében az eszméket és az azok utáni vágyódást. Ezeket az eszméket az úgy szerzett tudásnak segítségével majd meg is akarja és tudja valósítani. Észrefogja venni azt, hogy Isten és haza fogal­ma, nem tartalon nélküli üres szavak. Belátja azt, hogy azokért küzdeni, szenvedni és meghalni nemcsak érdemes, de köteles­ség is. Azzal fejezem be munkámat, hogy minden elhangzott szó az előadásokon legyen az előadó számára erkölcsi kötelesség, mely nemcsak a hallgatót akarja nemes és hasznos életre bírni, hanem az előadót is. Aki szóval és tettel egyaránt úgy miveli a népét, munkájának eredményét is fogja látni Sok mindentől, de különösen egytől: az iskolánkívűli nép­műveléstől áll, vagy bukik Magyarország Fel tehát az újjáépítő s nemzetmentő szent munkára, kik a népnevelés e magasztos eszméjének a megvalósítására vagyunk hivatva! Világítsuk be a kuttura fáklyályáral a magyar éjszakát és vigyük diadalra a ma­gyar feltámadást! Lajoskomárom, 1929. május 14. Seebach András ev. tanító.

Next

/
Thumbnails
Contents