Evangélikus Népiskola, 1929

1929 / 1. szám - Stoll Ernő: A nyiregyházi ág. h. ev. iskolák története. Hatodik, templom melletti iskola

15

tatta (1815-ben) Lőcsén a tanulmányait. Lőcséről két év múlva hazajővén, a megyei magazinális kommisszáriusnál működött kilenc évig mint Írnok és számtartó.

1826-ban a Bálint Mihály kerékgyártó házában létesült zúgisko\a beszüntetvén s az újonnan épült alvégibe Stoffan György ment, így ő ennek helyébe, a Timár-féle (1539. sz.) iskolába, 1829-ben pedig az 1540. számú új iskolába költözött. Miután fizetése rendezetlen volt (mint az egykorú író mondja: nem tudta magát mihez tartani), így ,,az egyház elé egy esedező levelet intézett“. Fizetése meg lett ugyan állapítva, de rendes'vckator helyett csak kontraktust Ígért oly „bizonyossá tétel“ mellett, hogy haláláig az egyház kebelében „állandó kenyere leend“.

1831- ben a Körte-utcai Beck-féle házban felállított iskolában négy évig tanított. 1835-ben a Felvégíben, a Beck-féle ház átellené- ben épült iskolába költözött.

Nagy Sámuel töredék-jegyzetében csendes, szelídlelkű, szorgalmas, de nem elég szigorú, engedékeny tanítónak jellemzi. Képzettségét mutatja, hogy az Ochs-féle nőneveidében hat évig segédtanítói minőségben működött.

Kcr- és kartársai szeretetét bírta amíg élt. Említésre méltó momentum, hegy a megható temetésén a lelkész az ebben az időben szokásos tót parentációban a tanítói hivatal terhességét s épen ezért Isten és ember előtti becsét fejtegette, míg Nagy Sámuel ez alkalomra irt „áriáját énekelték a gyászoló kartársak,1 (Nagy Sámuel töredékjegyzetei). Az egyház a temetési költség mellett az özvegynek kiadta a negyedévi fizetést és az iskolaépületben szabad lakást ajánlott.

Mihályík Mátyás tanulói száma 1826—1843-ig 2876 volt.

1832- ben Míhályik áthelyezése után ezen iskolába Bierbrenner Pál jött, aki csak egy évig tanítóskodott ideiglenes minőségben.

Ezen igen nyájas és szelíd ifjú, mint VIII. osztálybeli tanuló jött az eperjesi főtancdából és a presbyteri tagok által, élén Mikus Sámuel lelkésszel, ünnepélyesen vezettetett az iskolába. Fogyatékos tót nyelv- ismerete és hibás orgonálása miatt Tokajba távozott a tanév végén a város szekerével és az egyház 50 forint ajándék útravalójáüal. Tokajban rövid ideig tanítóskodott és ismét folytatva tanulmányait, Nagykárolyban lelkész lett, ahol leánynevelő-íntézetet nyitott, miáltal hírnévre és vagyonra tett szert. Tanítványainak száma nyíregyházi egy évi működése alatt 192 volt.

Ezen iskolában utódja Susztek Sámuel szántói tanító lett, aki

1833-tól 1855-ig működött. Ez a próbát az 1832. évben megtette ugyan, de a hiványt csak az ideiglenes tanító eltávoztával kapta meg. E hi- ványban 50 váltóforint, két köböl búza, hat köböl gabona, két öl fa és „alkalmas kvártély adása igérietett“.

Tanulmányait szülőhelyén, Tóthlipcsén kezdette s a grammatikáig végezte. Másodéves korában Dobsinára ment, ahol négy év alatt úgy a grammatikát, mint a syntaxist bevégezte. Dobsínáról Osgyánba menL majd SajógÖmörre került, ahol két évig „mulatva“ rhetoríkát tanult.